„A cél a botrány” – A Fidesz átvitte a parlamenten a Budapest segélyhiteléről szóló javaslatot

A konstrukcióval valójában folyószámlahitelt adna a kormányzati elvonások miatt nehéz helyzetbe került Budapestnek az Orbán-kormány, csak épp azt nem árulják el, hogy milyen feltételekkel és kamat mellett – az állami kezesség részleteiről ugyanis a kormány egyedi határozatban dönthet.

Ráadásul, mint arról beszámoltunk, a hitel nyújtását több feltételhez kötnék, amelyek erős kontrollt biztosítanának a fővárosi önkormányzat felett. A javaslat része egy alig burkolt fenyegetés. A Btk. módosításával lehetővé válik, hogy akár két év börtönnel sújtsák azt, aki a csőd elkerülésével kapcsolatos kötelezettségét megszegi, például nem kéri a segélyhitelt.

A határozathozatal előtti vitában a kormányoldal eleve úgy készült, hogy nem vitázik, így az előterjesztő Nacsa Lőrinc (KDNP) csak utoljára szólalt fel, hogy az ellenzék ne is reagálhasson a szavaira. Nacsa Lőrincnek, illetve Latorcai Csabának, a közigazgatási és területfejlesztési tárca államtitkárának a felszólalásai ízelítőt adhattak arról, hogy milyen lehet majd a Fidesz ellenzékben. A két politikus a felszólalásaiban „elmúlthatévet” emlegetett, sőt, mindketten a Karácsony-féle városvezetés „luxusköltéseit” és Budapest lakosainak az érdekeit nem szolgáló „luxusberuházásait” emlegették, továbbá azt, hogy a városvezetés és a mögöttük álló koalíció politikai alapon osztogatott pozíciókat.

Nacsa Lőrinc arról beszélt, hogy 2019-ben, amikor Tarlós István átadta a fővárost Karácsony Gergelynek, akkor a városnak 240 milliárd forint plusz pénze volt. Most állítása szerint 200 milliárd alatti mínusza van a városnak, vagyis „uszkve 400-420 milliárd forint tűnt el Karácsony Gergely alatt”. Nacsa szerint ezt a vagyont széthordták, és most ezért került bajba a főváros. Azt persze nem tette hozzá, hogy a Tarlós idején még 5 milliárdos kormányzati elvonás (vagyis a szolidaritási hozzájárulás) tavaly már 75 milliárd volt, az idén majdnem 90, jövőre pedig 100 milliárd feletti körüli lesz, miközben korábban ígért állami pénzeket – például a Lánchíd felújítás, vagy a megelőlegezett trolipénz – nem adta oda az állam. Vagyis a főváros az állam nettó befizetőjévé vált, nem is csekély mértékben.

- Szerettük volna, ha a főváros idáig jut? – tette fel a kérdést magának Nacsa Lőrinc azokra a felvetésekre, hogy a Fidesz direkt tolta a tönk szélére Budapestet. „Nem!” – adta meg magának a választ. Latorcai Csaba kommunikációs vonalvezetése is az volt, hogy az „elmúlthatév” hozott gazdasági rémuralmat hozott a fővárosban, és ezen időszak alatt a fővárosban csak a kormánynak köszönhetően valósultak meg fejlesztések. - Karácsony Gergely nem dolgozik, hanem panaszkodik, illetve „mindent megtesz, hogy a helyzet ne a javulás irányába mutasson” ami szerinte azt tükrözi, hogy „minél rosszabb a helyzet a városnak, Karácsonynak annál jobb”.

Az ellenzékből előbb Gy. Németh Erzsébet (DK) szólalt fel, aki emlékeztetett, hogy 2019-ben, amikor ellenzéki vezetésű lett Budapest, még azt ígérte Orbán Viktor, hogy tiszteletbe fogja tartani a választók döntését. Ám hiába nyert kétszer is választást a jelenlegi városvezetés ez nem történt meg.

- A kormány eleve nem hajlandó az önkormányzatokat tisztességesen finanszírozni, így Budapestnek eleve több tízmilliárddal tartozik – mondta Gy. Németh. „Így a kormány tartozik a Lánchíd felújítása után 6 milliárd forinttal, a Kúria által is jogellenes elvonásnak talált szolidaritási adó 28 milliárdjával”, illetve nem történt meg a tömegközlekedési normatíva 12,8 milliárdjának, illetve a trolipénz 8 milliárdjának az átutalása sem. „Ha ez az összeg a számlánkon lenne, akkor most semmilyen probléma nem lenne a bérkifizetésekkel” – fogalmazott Gy. Németh, felemlegetve, hogy a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének megtett Szentkirályi Alexandra már korábban a Facebookon arról posztolt, hogy át fogja a kormány utalni ezt a pénzt, csakhogy ez a mai napig nem történt meg. Erre később Nacsa válaszolt (igaz, Kanász Nagy Máténak címezve) hogy „az átutalás folyamatban van és át is lesz utalva”. Gy. Németh szerint a kormány a rákosrendezői nagyberuházás meghiúsulása miatt dühös és ezen próbál most elégtételt venni, illetve a mostani törvényjavaslat elfogadásával visszaszerezni ezeket a telkeket. Ezért biggyesztették bele – folytatta -, hogy a kormány a „segítségért” cserében záloghitelt vehet fel fővárosi ingatlanokra. „A miniszterelnök vejének a Gellért szálló mellé a Gellért fürdő is kell?” – tette fel a kérdést a DK-s politikus hozzátéve: bízik benne, hogy a főváros vezetése lesz olyan karakán és nem hajtja rabigába a fejét.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a kormány célja, hogy a fővárost működésképtelenné tegyék. Ezt mutatja, hogy miközben olyan fejlesztés, amihez kormányzati jóváhagyása kell, azt a kabinet megtorpedózza, míg közben a XV. kerület szélén újabb borzalmas lakópark beruházását támogatja. A mostani törvényjavaslat célja a botrány, hogy hogy akár Sára Botond főispán is hitelt vehessen fel a fővárosra. „Önök arról akarják elterelni a figyelmet, hogy csökken a népszerűség, és botrányok jönnek” – tette hozzá. Novák Előd (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament elé került jogszabály-tervezetben a lényeget hagyták ki, azaz eltitkolták, hogy a juttatásért cserébe mit kér a kormány biztosítékul. „Immáron ez egy sokadik alkalom, hogy egy törvény úgy kerül elénk, hogy a legfontosabb rendelkezéseket alacsonyabb normaszövegbe vagy annak sem minősülő egyedi rendeletbe rejtik” – tette hozzá.