Ausztrália hírei máskor hónapokig nem kerülnek be a magyar sajtóba. A hanukát ünneplő sydney-i zsidó közösség elleni borzasztó terrorcselekmény azonban Európában is megszólaltatta a iszlamista támadások növekvő veszélyére figyelmeztető csengőt. A világhálón zajló toborzás felderítése nehéz, biztonsági feladat. A német kancellár, akinek hazájában minap akadályoztak meg egy újabb, adventi vásár elleni merényletet, felszólította a világ vezetőit, állítsák meg az antiszemita erőszak terjedését, és a francia elnök is hasonlóan nyilatkozott.
Az izraeli miniszterelnök viszont a merénylet kapcsán azzal vádolta az ausztrál kormányfőt, hogy kabinetje „semmit sem tett az antiszemitizmus terjedésének megállítására”. Netanjahu szerint augusztusban figyelmeztette Anthony Albanese-t, hogy döntésük a palesztin államiság elismeréséről „olajat önt az antiszemita tűzre (...) felbátorítja azokat, akik az ausztrál zsidókat fenyegetik”. És akkor meg is érkeztünk.
Miközben Izrael, a Hamász terrortámadására válaszul a Nyugat támogatásával két éven át féktelen megtorló háborút folytatott a gázai palesztinok ellen, és csapásokat mért a térség iszlám országaira, hogy letörje Irán és proxy erőinek katonai képességeit, közben az egyre szélsőségesebb Netanjahu-kormány, az új Trump-adminisztrációval egyetemben úgy tesz, mintha a palesztinokkal szolidaritást vállaló erők szítanák az antiszemitizmust és a Nyugat-ellenességet.
A velük szövetséges Orbán-kormány Európa-ügyi miniszterétől is csak szándékos fókuszferdítést kapunk. „Mindenki láthatja, aki akarja: ez a »globális intifáda«, amire a radikális iszlamisták és a radikális baloldal évek óta buzdít” – írta kampányízű bejegyzésében Bóka János. Én pedig magunkat vádolom, amiért ritkán találjuk a megfelelő szavakat arra, ami e téren zajlik.