Óvatosan és keveset költenek a magyarok, a plázákban nézelődő tömeg megtévesztő képet ad

Az idei év végi karácsonyi szezon aligha múlja felül az elmúlt évit, a kereskedelem a tavalyi számokat tudja majd hozni - jósolta lapunknak Kozák Tamás, az Országos Kereskedelemi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A szektorban hagyományosan az év utolsó időszaka a legerősebb, de arra, hogy az ágazat "megkönnyebbüljön", idén aligha lehet számítani - tette hozzá. Ehhez hozzátartozik, hogy októberben a kiskereskedelem kilóban, literben, méterben vagy darabban mért forgalma 3,1 százalékkal haladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal bővült az értékesítés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezek a számok sokkal nagyobbak is lehetnének, nem beszélve arról, hogy még a tavalyi számoktól is elmaradnak, ám a fogyasztók általános bizonytalansága fékezi a növekedést, így a kiskereskedelem elmarad a fejlődési potenciáljától - folytatta a főtitkár.

Az óvatosság ott van az emberekben és ezt még most sem sikerült áttörni. A gátlást jól mutatja, hogy a kormány még az árrésstoppal sem tudta erőteljesebb költekezésre bírni az embereket. Sőt, a hírek szerint a befektetési arany iránti igények érdemben emelkedtek az országban. Ez mind abba az irányba mutat, hogy az vásárlók körében még mindig a bizonytalanság az úr, minden költésüket megfontolják, s jellemzően inkább takarékoskodnak. 

Az árrésstop nemhogy nem hozta a várt eredményeket, de közvetve immár a forgalom bővülését is visszafogja - mondta Kozák Tamás. A kiskereskedelmi cégek ugyanis vagy veszteségesek, vagy éppen hogy kitudják gazdálkodni az önköltségüket. Ebből következik, hogy akciókat sem igazán tudnak szervezni, tartani. Ezek az akciók ugyanis ebben a helyzetben csak veszteségeiket növelné. Ezzel pedig az a gond, hogy a hazai vásárlók jelenleg nagyon árérzékenyek, és vásárlási kedvüket leginkább az akciókkal lehet élénkíteni, de ha ezek elmaradnak, akkor a pénztárcájukat is nehezebben nyitják meg. 

Ezzel együtt nem csak borúra okot adó fejleményeket lát a főtitkár. A szezon előtt a tartós fogyasztási cikkek piacát élénkítheti, hogy a forinterősödés következtében az import termékek árai versenyképesebbé váltak. Ezzel együtt is közvetlenül a karácsony előtti hetekben ebben a szektorban sem lehet csodára számítani - tette hozzá. Az utóbbi években ugyanis a Black Friday és egyéb kezdeményezések az év végi felfutást időben széthúzták. Míg korábban szinte mindenki számon tartotta a bronz, ezüst vagy aranyvasárnapot, addig ma ez sokkal kevésbé hangsúlyos - jegyezte meg. 

Meglepő módon a drasztikusan emelkedő éttermi árak is visszafogják a kereskedelmi szektor év végi forgalmát. Ugyanis, ha valaki ebben az időszakban ünnepi vacsorára megy el a családdal, annak már ezt a tételt is magasabb összeggel kell kalkulálnia, ami a karácsonyra szánt büdzséből a korábbiaknál sokkal nagyobb szeletet hasít ki.  

Az óvatos fogyasztói hozzáállást a Provident Pénzügyi Zrt. és az Ipsos Zrt. által készített, a karácsonyi költéseket feltérképező kutatás megállapításai is igazolják. A lakosság – első ránézésre meglepően nagy része - mintegy kétharmada fontosnak tartja, hogy már az év folyamán félretegyen az év végi ünnepek kapcsán jelentkező kiadásokra. A válaszadók 12 százaléka minden hónapban megtakarít erre a célra egy adott összeget, 28 százalék pedig eseti jelleggel tudja növelni az ünnepekre szánt keretet. További 28 százalék azt mondja, hogy ugyan indokolt lenne spórolni rá, de a mindennapi kiadások, váratlan költségek vagy egyéb pénzügyi kihívások miatt ezt nem tudják megoldani. Mindössze 24 százalék az, aki azt állítja, hogy nem szükséges semmilyen pénzügyi előkészületet tenni annak érdekében, hogy a karácsonyi kiadások ne okozzanak számukra pénzügyi nehézséget.

Külön kérdéscsoportban kérdeztek rá a kutatók az ünnepi készülődés konkrét pénzügyi vonatkozásaira. A relatív többség, vagyis a megkérdezettek legnagyobb hányada (29 százalék) 20-50 ezer forintot tervez költeni karácsonykor. Közel ugyanennyien (24 százalék) 20 ezer forint alatti anyagi vonzatra készülnek. A válaszadók 21 százaléka 50 és 100 ezer forint közé teszi az extra kiadások várható végösszegét, 100 ezer forint feletti kiadást pedig 16 százalék engedhet meg magának. Ezek a számok együttesen azt jelzik, hogy bizony a lakosság jövedelmi viszonyai és tartalékai egyáltalán nem olyan erősek, hogy egy jelentősebb ünnepi kiadást megrázkódtatás nélkül éljen meg.