Mivel ez a papír a vízjogi, illetve a kikötő létesítési engedély alapja is, a kormányhivatali határozat alapján a kiadványozóknak – a fejéri katasztrófavédelmi igazgatóságnak, illetve a fővárosi kormányhivatal országos közúti és hajózási főosztályának – hivatalból vissza kell vonniuk hozzájárulásukat, vagyis elvileg a kikötő minden engedélyét elveszíti.
A veszprémi kormányhivatal – mint ahogyan erről a Népszava elsőként beszámolt – novemberben indította újra a Nyugati-strandon épült kikötővel kapcsolatos hatósági eljárását. A hivatal azután függesztette fel a procedúrát, hogy – lapunk erről is írt korábban – a beruházó Balabo Kft. alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB). A Kúria ítélete ugyanis helyt adott a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület kérelmének, és a Pécsi Törvényszék ítéletével ellentétben megsemmisítette a kormányhivatalnak a balatonföldvári Nyugati-strandon épülő kikötőre kiadott engedélyét. Az AB – ahogyan lapunkban megírtuk – elutasította a Balabo panaszát, így érvényben maradt a legfőbb bírói fórum verdiktje: a megismételt engedélyezési eljárás esetén a kormányhivatalnak el kell utasítania a beadványt. A Kúria mindezt többek között azzal indokolta, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása hiányos, a tervezett pedig Balatonföldvár helyi építési szabályzatba ütközik, ugyanis a kikötő megépítésével a strand területének egy része elveszítené eredeti funkcióját, még ha a város jegyzője ezzel ellentétes véleményt is adott a Balabónak. A Kúria szerint egy partszakasz nem lehet egyidejűleg kikötésre és strandolásra is lehatárolt, ha ugyanis egy strandhoz tartozó vízfelületen kikötő épül, akkor az adott területen a strandolás lehetősége nyilvánvalóan megszűnik, a jogszabály szerint viszont a strand funkciója így nem változtatható meg.
A NER-t már a Kúria döntése sem érdekli, új kormányhivatali eljárás indult a balatonföldvári kikötő ügyébenA Balabo mindvégig folytatta a beruházást, s a kikötő készültségi szintje immár legalább 90 százalékos, sőt, tavasszal elkezdték értékesíteni a kikötőhelyeket, s a cég éppen arra hivatkozott alkotmányjogi panaszában, hogy a kúriai ítélet ellehetetleníti a vállalkozást, a kikötő használat híján amortizálódik, ami aránytalan veszteséget jelent a beruházó számára. Az AB-t ez nem érdekelte, szerinte a cégnek fel kellett volna mérnie, hogy a jogi eljárások során esetleg nem a javára döntenek, vagyis a beruházást saját gazdasági kockázatára folytatta.
Lapunkban hat éve követjük a földvári kikötőépítés történéseit. A balatoni kisváros fideszes többségű képviselő-testülete a 2019-es önkormányzati választások után vette napirendjére az e-kikötő ügyét, majd a koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendnek köszönhetően Holovits Huba kormánypárti polgármester ki is írta a pályázatot, amelyen csak a nem sokkal korábban az e-kikötő létesítésére 897 millió forintos állami támogatást nyert Balabo indult. A civil tiltakozások ellenére a kormányhivatal és a hatóságok szabad utat adtak a projektnek, a sokadik per végén azonban a Kúria a civileknek adott igazat, s sokadjára megismételt eljárásában nem is tehetett mást, nem írhatta felül a grémium verdiktjét, s elutasította a Balabo kérelmét.
