A HUN-REN közölte, valótlan hírek jelentek meg a szervezetről, ezért jogi lépéseket tesz

Valótlanok a nyilvánosságban megjelent vezetői bérszintről szóló hírek, ezekkel ellentétben a HUN-REN felsővezetői bérezése megegyezik az állami szférában a hasonló felelősségi körű felsővezetői pozíciókban alkalmazott javadalmazások bérszínvonalával – írja pénteki közleményében a HUN-REN.

Még múlt hét elején a hvg.hu számolt be arról, hogy Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és Jakab Roland, a szervezet vezérigazgatója a köztársasági elnöknél és a jegybankelnöknél is magasabb fizetést visz haza, miközben a kutatói bérek igencsak haloványak. A portál kiemelte, 2024 elején a két felső vezető – aki Orbán Viktor Digitális Polgári Körének is tagja – átlagosan csupán havi bruttó 4,5 millió forintot kapott, aztán másfél év alatt több mint duplájára, bruttó 9,4 millió forintra nőtt a fizetésük. A hvg.hu tegnapi cikkében már arra hívta fel a figyelmet, Hoffer Beáta működési vezérigazgató-helyettest, valamint a szervezet humánpolitikai főosztályvezetőjét tették felelőssé, hogy a HUN-REN honlapján a közérdekű adatok között – a törvényi kötelezettségnek megfelelően – szerepelt a vezetők bére, és december 11-én közös megegyezéssel távoztak.

A HUN-REN friss közleménye leszögezi, a vezetői tisztségek a hazai tudományos kutatói közösség irányításában, az új szervezeti rendszerre való átállásban, a nemzetközi bilaterális és multilaterális tudományos, kutatási és innovációs együttműködések alakításában meghatározó szerepet jelentő megbízatások. „A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény értelmében, valamint ennek hatálybalépését megelőzően is, a szervezet mindenkori elnökének béréről az Irányító Testület dönt, a döntés során a szavazásban az érintett a jogszabályoknak megfelelően, mint a testület elnöke, nem vesz részt” – írja a szervezet.

A közleményben emellett az áll, 

„Teljes mértékben hamis és valótlan annak a képnek a sugallása, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az őt szabályozó törvény hatálybalépése és a szervezet annak megfelelő megújítását követően nem a céloknak és küldetésnek megfelelően, a jogszabályok szerint meghatározott rendben működne. Az ilyen állításokat határozottan visszautasítjuk a hálózat egésze és abban dolgozó több ezer kiváló kutató nevében. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a HUN-REN törvényben biztosított minden szabálynak megfelel és él annak lehetőségeivel, az átalakulás folyamata kiválóan és az előre ütemezettek szerint halad” – szögezi le a szervezet. Egyben kiemeli, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat „a róla megjelent valótlan vagy félrevezető, adott esetben politikailag motivált állításokat” visszautasítja, ugyanakkor mint eddig is, a továbbiakban is nyitott arra, hogy a szakmai célokról és küldetésről, a szervezet jövőképéről hiteles tájékoztatást adjon.

A HUN-REN mindemellett azt írja, hogy

A közlemény hozzáteszi azt is, valótlan az állítás, hogy

• a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és kutatási intézményei nem rendelkeznek érvényes és hatályos szervezeti és működési szabályzattal.

• a HUN-REN vagy a HUN-REN vezetése lenne felelős azért, hogy a törvényi rendelkezések szerint a szervezet sajátos jogállású jogi személyként való nyilvántartásba vételéről szóló bírósági döntés apróbb elírást, technikai pontatlanságot tartalmazott.

• nem egyértelmű a szervezetben a munkáltatói jogok gyakorlása.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) csütörtökön arra szólította fel a HUN-REN Irányító Testületének tagjait, Domokos Pétert, Molnár Bélát, Roska Botondot, Melanie Seymourt, Szászi Istvánt és Zaránd Gergely Attilát, hogy mondjanak le a testületben betöltött pozíciójukról. Az ADF úgy látja, a szabálytalan és pazarló működés olyan mélyen érinti a magyar tudomány szervezetrendszerét, hogy ezekért valakinek vállalnia kell a felelősséget. Emellett követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a felső és középvezetők bérének alakulását a költségtérítésekkel és egyéb juttatásokkal együtt.

„Az állítólag teljesítményalapú bérezés indikátorrendszere teljesíthetetlen elemeket tartalmaz, de az ezen az alapon megállapított bér a hazai diplomás átlagbért sem éri el, és nemcsak a nyugati, de a régiós kutatói bérektől is messze elmarad” – kifogásolták. Hozzátették, még rosszabb a helyzet az ELTE-hez csatolt négy kutatóközpontban, ahol az átlagosan 10 százalékos béremelés a rendkívüli infláció töredékét sem tudja kompenzálni. Az ADF külön kitért lapunk december 9-i cikkére is, amely rámutatott a béremelés körüli visszásságokra.