A magyar köztársasági elnök - helyénvaló módon - azt mondta, hogy nemzeti konszenzus van abban az ügyben, hogy a pedofil szörnyűségeket meg kell szüntetni. Viszont
közel sem köztársasági elnökhöz illő módon azt is mondta, hogy bajt csinál az, aki a pedofil ügyekhez vezető működési bajokat fel akarja tárni.
Miért más ez a helyzet, mint amikor egy másik közjogi méltóság, Orbán Viktor egy emlékezetes pillanatban azt mondta, hogy "a haza nem lehet ellenzékben"? Azért, mert az csupán retorikai fogás volt. Miniszterelnök úr pontosan tudja, hogy a haza, a nemzet, akár a magyar választópolgárok összességét, akár a magyar anyanyelvű, magyar kulturális identitású embereket értjük alatta, végzetesen megosztott: a bármiféle akaratnyilvánításra vagy véleménykifejtésre képes embereknek általában a fele támogatja őt, a másik fele pedig vagy az ő kihívóját, vagy egyáltalán, azt a gondolatot, hogy NE ő legyen a miniszterelnök.
Mindennapi izgatott vitáink, hogy melyik közvéleménykutató hány százalékot mér ide vagy oda, illetve hogy 1998 és 2022 között a választások végülis mikor milyen eredményhez vezettek, eltörpül ehhez a tényhez képest. Miniszterelnök úr tudja ezt, ennek megfelelően viselkedik: kampányol, az övéihez beszél, és amennyire tudom, pártelnökként is domináns szerepet játszik. Orbán Viktor tehát pl. nekem nem is akar megfelelni, és igaza is van, hiszen már több mint negyedszázada azt akarom, hogy ő semmiképpen se legyen miniszterelnök. Tehát nem adnék tanácsokat arra, hogy mit csináljon jobban.
Viszont a magyar Alaptörvényben az van ígérve, hogy a köztársasági elnök mindannyiunké. Mivel a jelenlegi elnök élete nagyrészében jogász volt, vélhetőleg nem egyetemista korában hallott utoljára arról a jogszociológiai közhelyről, hogy minden bűncselekménynek van többféle társadalmi kontextusa. Milyen társadalmi okok vezettek ahhoz, hogy valakik bűnelkövetővé váljanak, mi vezetett oda, hogy mások áldozattá váljanak? Mi akadályozza/támogatja, hogy valamely bűncselekmény szisztematikussá váljon? Milyen társadalmi politikai körülmények befolyásolják a rendőrséget, az ügyészséget, a bíróságot, a büntetésvégrehajtást, illetve a kegyelmezési folyamatot?
Ha ezek nem lennének társadalmi ügyek, akkor pusztán a bulvársajtó és olvasói érdeklődnének a dolog iránt, a "Kovács úr feldarabolta feleségét és meg is ette őt" típusú cselekményekhez hasonlóan. Azért közügy ez az egész, mert vannak társadalmi összefüggések, és ha vannak társadalmi összefüggések, akkor politikai összefüggések is vannak.
Az elnöknek az lenne a dolga, hogy ne bírálja, hanem üdvözölje, hogy személyekre és intézményekre tekintet nélkül vizsgálatok tárják fel az egész összefüggésrendszert.
Ha ő ezt nem így gondolja, milyen morális oka van arra, hogy ha az őt jelölő közösség majd kisebbségbe kerül 2026-ban, akkor elnök maradjon?
A szerző egyetemi tanár.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
