Lassan tizenkét éve, hogy a vár-, és kastélyprogram keretében elindult az egri vár felújítása, de az idelátogatók egyre inkább úgy érzik: ahelyett, hogy több élményt kapnának, a folyamatos javítgatások és lezárások illúzióromboló mivoltával kell szembenézniük. Néhány hete leomlott a Föld-bástya külső köpenyfalának egy része, amiatt a várfalsétányt lezárták. Vágner Ákos, a város fideszes polgármestere közleményben hangsúlyozta, hogy a Dobó István Vármúzeum, mint a vár vagyonkezelője, haladéktalanul intézkedett, az önkormányzat pedig „szakmai támogatással” segíti a helyreállítás folyamatát.
– Az egri vár felújítására már sokszor ígértek, illetve különítettek el pénzt, aztán ezeket az ígéreteket vagy nem tartották be, vagy éppenséggel jóval kevesebb pénz érkezett a szükségesnél – fogalmazott lapunknak Berecz Mátyás, a vármúzeum korábbi igazgatója, jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum múzeumpedagógusa. Berecz szerint a 2010-es évek elején elindított felújítási program három ütemből állt annak idején, amelynek első két eleme uniós támogatásoknak köszönhetően el is készült. A harmadik lett volna a legnagyobb falat: nagyjából 5-6 milliárdos keretből, részben a Modern Városok Program idepántlikázott támogatásaiból a vár északi traktusa újult volna meg, benne a most leomlott Föld-bástyával, a belső várudvarral, a régi székesegyház területével.
Pedig az építkezés majdnem elindult: 2016-ban még Habis László kormánypárti polgármester írta alá a támogatási szerződést a kormánnyal, elkészültek a tervek, 2020–21 környékén pedig, amikor az ellenzékinek számító volt jobbikos Mirkóczki Ádám vezette a várost, a közbeszerzés előkészítése zajlott. Ekkor jött a kormányrendelet, hogy a kiemelt beruházásokat átveszi a Beruházási Ügynökség.
Leomlott az egri vár falának egy része– Ők gyakorlatilag keresztbe tettek ennek a folyamatnak, ott lassították, ahol csak tudták, s eleinte nem értettük, hogy miért. Utólag világosodtam meg, igazából nem is akarták, hogy felhasználjuk a pénzt, pedig a megítélt támogatás a város számláján volt, innen vonták el 2023-ban. A 2019-es helyhatósági választáson sok helyen ellenzéki önkormányzat alakult, köztük Egerben is, lassan pedig kiderült, hogy a kormány nem fog adni egy ilyen városnak tízmilliárdos nagyságrendű összegeket – nálunk nemcsak a várról volt szó, hanem az uszoda korszerűsítésről is – fogalmazott Berecz Mátyás. A vármúzeum korábbi igazgatója szerint azzal, hogy a harmadik ütemet nem lehetett befejezni, gyalázatos állapotba került a vár egész északi traktusa.
– A XII. században épült székesegyház romjai már-már menthetetlen állapotban vannak, a Szent István-szobor lassan szintén szétrohad, a belső udvar, illetve részben a székesegyház alatt húzódó dézsmapince is gyalázatosan néz ki.
Megjelentek a suvadások az udvaron, ami azt jelenti, hogy a pince bizonyos szakaszai kezdenek beomlani, amiatt ez a rész eleve veszélyes. Ha a kormány teszi a dolgát és betartja a megállapodást, mostanság már az átadási ceremóniánál tartanánk, egy ilyen munkát ugyanis három-négy év alatt be lehetett volna fejezni. Azzal, ha most adnak néhány száz millió forintot a leomlott bástya helyreállítására, nem oldódik meg semmi, ez csak tűzoltásra elég – fogalmazott a volt igazgató.
– Az egri vár a kezdetektől folyamatos átalakítások, építkezések színtere. Egykor kis rotunda volt, majd püspöki központ a székesegyházzal, káptalani és palotaépületekkel, később végvár, végül kaszárnya, katonai objektum 1958-ig, a múzeum várba költözéséig – válaszolta lapunknak Novákné Mlakár Zsófia a Dobó István Vármúzeum jelenlegi igazgatója. – Lassan tíz éve, hogy 2016-ban megújultak a kaszárnyatermek, 2020-ban a Zárkándy-bástya, 2023-ra pedig a vár déli területei – fogadóépület, Varkoch-kapu, Zászlódomb, Cipóosztó-ház, Börtönkiállítás. Tavaly elkészült a Gótikus palotában az új állandó vártörténeti kiállítás, most pedig az északi területek helyreállítási, állagmegóvási feladatai kezdődhetnek el – tette hozzá. Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól a vár fejlesztésére kapott támogatás első üteme folyik jelenleg, ennek célterülete a Tömlöc-és Föld-bástya, a Szép-bástya, valamint a dézsmapince süllyedésének veszélyelhárítása, állagmegóvása, illetve ebben az ütemben történik majd a déli várudvar és északi várudvar, valamint az északi bekötő út megújítása.
– A tervezők kiválasztása megtörtént, folyik a tervezés, műemléki és más szakági mérnökök bevonásával.
Bízunk benne, hogy hamarosan megkezdődhet a munka, addig azonban az északnyugati várfalsétány biztonsági okokból lezárva marad
– mondta. Novákné Mlakár Zsófia szerint a koronavírus komoly látogatószám csökkenést eredményezett, mint általában az ország más múzeumaiban is, s noha azóta növekedett az érdeklődés, a korábbi, kiugróan magas szintet nem érte el. Az igazgató elismerte: a fejlesztések nem tették lehetővé, hogy minden kiállítási területet, vagy épületet megtekintsenek a látogatók, s ez biztosan okozott bennük hiányérzetet, de állítása szerint jelenleg csak olyan kisebb munkálatok zajlanak, amelyek érdemeben nem zavarják a látogatást.
