A nyáron rejtélyes posztok jelentek meg Valerij Zaluzsnij Facebook-oldalán. Az egyiken a londoni ukrán nagykövet a Temzét szemléli, s a szöveg szerint „ideje megnézni a Dnyepert is”. A másikon feleségével látható, s a szöveg: „Mindenütt jó, de a legjobb otthon!” A tábornok követői lelkesen reagáltak, a képeket úgy értelmezték, hogy a népszerű katona hazakészül száműzetéséből. Mert az magától értetődik az ukránok számára, hogy fegyveres erőik korábbi parancsnoka nem a saját jószántából váltott a diplomáciai pályára, hanem az elnökkel való konfliktusa miatt kényszerült erre a megtisztelőnek látszó parkolópályára.
Két éve, amikor Volodimir Zelenszkij elnök leváltotta a népszerű tábornokot, mindenki úgy vélte: az államfő féltékenységből döntött így, mivel a közvélemény-kutatások arról szóltak, hogy a hadseregparancsnokot az ukránok többsége szívesebben látná Ukrajna élén. Az akkori ukrán kommentárok szerint Zelenszkij környezete – és akkor elsősorban Andrij Jermakra, a minap menesztett hivatalvezetőre mutogattak – a pozícióját féltette Zaluzsnijtól, az elnök számára pedig elviselhetetlen volt az ukrán és nemzetközi színtéren is meggyőző katonai vezető, ezért a showman szívesen hallgatott a pletykákra, amelyek szerint a hadsereg-főparancsnok veszélyt jelent rá. London elég messze van a fronttól, és az államfő arra számíthatott, hogy a közvélemény elfelejti, különösen, ha a hadi helyzet kedvezően alakul. Ez azonban nem következett be.
Lemondott Volodimir Zelenszkij nagyhatalmú kabinetfőnöke, akinél házkutatást tartottak korrupció gyanújávalA rejtélyes Facebook-üzenetek mellett a londoni nagykövet más módon is jelezte hazatérési szándékát. November végén publicisztikája jelent meg a Liga ukrán portálon. Ez az írás egyszerre az aktuális politika (vagyis Zelenszkij) éles bírálata és határozott program arról, mit kellene Ukrajnának tennie. A tábornok Carl von Clausewitz hadtudományi elméletére hivatkozva fogalmazta meg fő bírálatát.
Kifejtette: lehetetlen a háborúban győzni, ha az országnak nincs megfogalmazott politikai célja. Az oroszoké egyértelmű: Ukrajna szuverenitását akarják felszámolni.
A cikkben Zaluzsnij arra utal, hogy az ukrán hadsereg cselekvését nehezítette már 2023-ban, hogy a katonai vezetők nem voltak tisztában azzal, a hadi helyzet milyen alakulását lehet győzelemnek tekinteni. Ezt a mai napig nem tudja senki – állítja a szerző. „Amikor a politikus meghatározza a háború politikai célját, figyelembe veszi a katonai, társadalmi és gazdasági téren elfoglalandó célpontokat, amelyek bevétele lehetségessé teszi a béketárgyalásokat.” Zaluzsnij szerint Oroszország nem tudta megvalósítani eredeti katonai célját, azaz Ukrajna villámháborús megsemmisítését. Ezért tért át a kimerítő háborúra, amelyben az ellenfél gazdasági, katonai és emberi erőforrásainak pusztítása a cél. A tábornok úgy véli, a teljes mozgósítás Ukrajnában már most súlyos következményekkel jár. A bírálat egyik fő eleme: az állam vezetése továbbra is adósa a társadalomnak, mivel nem tárta fel pontosan politikai céljait az erőforrások ellen folyó háborúban. Zaluzsnij azt is megjegyezte, hogy a jelen háborúiban már elképzelhetetlen az ellenfél totális megsemmisítése, ahogy az a hitleri Németországgal történt a II. világháborúban.
A cikkben a volt hadseregparancsnok még számos kérdésben bírálatokat fogalmaz meg. Szerinte nem szabadna annyira a nyugati szövetségesek fegyverutánpótlására számítani, mint ahogyan ezt most teszik. „Egyszer ezek a fegyverek is elfogyhatnak” – írja. A november végi cikk kétkedik abban is, hogy elégségesek a NATO-országok Ukrajnának felajánlott biztonsági garanciái. Ő az észak-atlanti szövetségi tagságot látja csak megfelelő biztosítéknak, plusz azt, hogy az ország területén helyezzenek el nukleáris fegyvereket. Valerij Zaluzsnij szerint Ukrajna számára egyetlen győzelemnek az Orosz Föderáció széthullása számít, mivel a mai Oroszország egzisztenciális veszély Ukrajnára. A vereség pedig Ukrajna teljes megszállása lenne, amit az ország széthullása idézhet elő.
A tábornok-nagykövet szerint Ukrajnának arra kell készülnie, hogy a jelenlegi harci cselekmények vége csak lélegzetvételi lehetőség, amelyet arra lehet felhasználni, hogy korrupciómentes, erős államot teremtsenek, hatékony gazdasággal.
A cikk megjelentetése egyértelmű üzenet. Az ukrán sajtóban már augusztusban felbukkantak hírek, melyek szerint a londoni nagykövet Petro Porosenko volt elnök Európai Szolidaritás nevű pártja embereivel alakított választást előkészítő stábot. Ezt akkor azzal utasították el, hogy álhír, amelyet az elnöki hivatal terjeszt. Mindenesetre a hír nagyon forog, és a közvélemény-kutatók szerint komolyan kell venni a katona-politikus esélyeit. Egy pár hetes vizsgálat alapján az esetleges elnökválasztás második fordulójában legyőzné Zelenszkijt, s övé lenne a szavazatok 65 százaléka. Az Oboz portál közölte a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet decemberi közvélemény-kutatását, amely szerint a legfelsőbb tanácsi választáson az első helyen „Zaluzsnij pártja” futna be 19,9 százalékkal. Zelenszkijé a negyedik helyen áll 11,8 százalékkal. A választásig azonban még jó pár hónap eltelik, nem lehet kizárni fordulatokat sem.
Az ukránok csak technológiai fölénnyel győzhetnek, mert Vlagyimir Putyinnak nem számít az emberéletA londoni nagykövet már otthon is aktív. A napokban felszólalt az Ukrajnában megrendezett fórumon, melynek témája a háborús veteránok jövőbeli szerepe volt. Kiderült, a nagykövet-tábornok elképzelhetőnek tartja a háború belátható időn belüli befejezését, de hosszú távon nem optimista. Sokan kiemelték: Zaluzsnij azokra a veszélyekre figyelmeztetett, amelyek akkor jelentkeznek, amikor sérült, állás nélküli, lelkileg megviselt háborús veteránok visszatérnek a normális életbe. A korábbi háborúk után kialakult állapotokra emlékeztetve intett: akár polgárháborús veszély is kialakulhat szerinte – írta több hírportál.
