Az elmúlt 15 évben az Orbán-kormány annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a magyarországi pályahálózat, lakosságarányosan számolva, eléri a legfejlettebb nyugat-európai országok szintjét - mondta a miniszterelnök hétfőn, az M4 autóút Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszának átadóünnepségén. Orbán Viktor azt is mondta, a pénznek jobb helye van az Alföldön, egy korszerű út formájában, mint „a ripityára lőtt Donbaszban” valami ukrán oligarcha mellékzsebében.
A kormányfő az autóút kenderesi pihenőjénél tartott ünnepségen külön köszönetet mondott az út megépítésében nagy szerepet vállaló Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszternek, aki - szavai szerint - miniszterként ragaszkodott ahhoz, hogy az M4-es bekerüljön az országos útfejlesztési- és építési programba. – Ráadásul tőle tanultam azt a bölcsességet is, hogy az a jó választás, amikor az emberek gőzölgő aszfalton mennek szavazni. Mondtam, Sándor, annyi aszfalt nincs, amennyi mandátum kell nekünk – fogalmazott a kormányfő. Kifejtette, ma egy ígéretét teljesíti be a kormány, amely azt vállalta, hogy gyorsforgalmi utakat hoz a Kunságba. Nagy és gazdag tartaléka ez a vidék Magyarországnak - folytatta, majd hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP az egyetlen olyan politikai közösség, amelynek Alföld-programja van.
Orbán Viktor emlékeztetett: 2010-ben a kunsági térségben a munkanélküliség 12 százalékos volt, ez most öt százalékon van, a Demján Sándor Programban 4,5 milliárd forint érkezett a Szolnok vármegyei vállalkozókhoz, „megcsináltuk Karcagon a kórházat, teljesen felújítottuk”, és építettek egy „fantasztikus” szabadidőközpontot is.
Az igazán nagy kiadás valójában két út, az M4-es és M44-es építése volt, hiszen ezek nélkül az Alföld középső része elzárt terület maradt volna - hangoztatta a kormányfő, hozzátéve, az M4-es befejezéséhez Kisújszállástól hatvan kilométernyi útszakasz megépítése hiányzik, ez pedig egy koncessziós építési rendszerben jön majd létre.
Az elmúlt 15 évben a kormány annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a hazai pályahálózat, lakosságarányosan számolva, eléri a legfejlettebb nyugat-európai országok szintjét - mondta.
Orbán Viktor hangsúlyozta: 2010-ben a gyorsforgalmi utak hossza Magyarországon 1273 kilométer volt, ez 2025-re 35 kilométer híján 2000 kilométerre emelkedett. Hozzátette: emellett felépítettek összesen nyolc dunai és tiszai hidat, és most már 22 megyei jogú város elérhető gyorsforgalmi úton.
Ez mindent egybevéve azt jelenti, hogy
a magyar emberek 90 százaléka fél óra autóút távolságra lakik valamelyik sztrádától - értékelt, hozzátéve, hogy ha az Orbán-kormány minden beruházását meg tudja valósítani, akkor ez a szám fölmegy 100-ra, az idő pedig 30 percről 20-ra fog szűkülni.
Arra is felhívta a figyelmet: amikor az autópályával elérnek Berettyóújfaluig, és a határ másik oldalán a románok is elvégzik a szükséges munkálatokat, akkor közvetlenül fel lehet majd hajtani a Nagyvárad-Kolozsvár felé vezető gyorsforgalmi utakra. Ez a legóvatosabb becslések szerint is azt jelenti, hogy a Budapest-Kolozsvár távolság egy-másfél órával rövidebb lesz - mondta, hangsúlyozva, hogy a nemzetegyesítésnek ezért egy fontos pillanata a mai.
Kelet-Magyarország déli részérének fejlesztéséről szólva elmondta: az Orbán-kormánynak komoly tervei vannak, cél, hogy egy Debrecen-Nagyszalonta-Békéscsaba ipari régiót hozzanak létre, ami egy határokon átnyúló nagy gazdasági térség lesz. Ezért - folytatta - megépítik majd a Békéscsaba-Debrecen négysávos autóutat is. Hangsúlyozta: tenni fognak azért, hogy itt is megszülessenek azok a nagy ipari beruházások, amelyek hasonló fejlődési távlatokat nyitnak meg, mint az Alföld északi részén. Megjegyezte: az északi régió fejlődését "elég jól meglöktük", ott olyan ipari beruházások történtek, hogy lassacskán az is eljön, hogy Sopronból jönnek dolgozni Nyíregyházára.
A miniszterelnök rámutatott: az útépítéshez pénz kell, pénz pedig akkor van, ha nem engedjük, hogy elvigyék tőlünk. Orbán Viktor azt mondta: „most jött vissza Brüsszelből”, ahol egy „Ukrajna nevű kisgömböc” éppen minden pénzt föl akar falni. Az „okos brüsszeli urak” úgy döntöttek, hogy 90 milliárd eurónyi hitelt adnak Ukrajnának nyilván abban a reményben, hogy jó nagy kamattal visszakapják - fűzte hozzá.
Orbán Viktor az orosz-ukrán háborúról: Nem világos, hogy ki támadott meg kitOrbán Viktor közölte: nagy küzdelem árán kimaradt Magyarország ebből "a bolond brüsszeli ötletből", de ha nem tudott volna kimaradni, akkor ennek a hitelnek a rá eső része 400 milliárd forint lett volna. A most átadott útszakasz 170 milliárd forint, az előttünk álló is nagyjából ugyanennyi, tehát azt az összeget kellett volna átadni Brüsszelbe, ami lényegében ennek az autóútnak a teljes megépítési költsége - hívta fel a figyelmet.
A pénznek jobb helye van az Alföldön, egy korszerű út formájában, mint „a ripityára lőtt Donbaszban” valami ukrán oligarcha mellékzsebében - jelentette ki.
Orbán Viktor kiemelte: a jövő évi választás tétje is az, hogy merre haladjunk. Haladhatunk a brüsszeli úton, ami azt jelenti, hogy a pénzünket innen elviszik valahova máshova, valahol máshol használják fel, és mások fejlődnek belőle. A másik lehetőség, hogy a magyar úton maradunk, és haladunk úgy, ahogyan tettük az elmúlt 15 évben, és akkor Magyarország fejlődni, növekedni, erősödni fog - hangsúlyozta. Ehhez persze az kell, hogy a kormánypártok megtartsák az összes mandátumukat, amelyek ebből a térségből jöttek - jelezte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a Kunság és az Alföld nélkül nemzeti kormány nem jöhet létre Magyarországon. – Ha velünk vannak a kunok, ha velünk van a Kunság, ha velünk van a magyar Alföld, akkor akármi is történik Budapesten, ezt a választást meg fogjuk nyerni – fogalmazott a miniszterelnök beszéde végén a választók bizalmát kérve.
