Ezúttal a Szőlő utcai intézetben történtek és általában a gyermekvédelem társadalmi megítélését kutatta a 21 Kutatóközpont Jámbor András országgyűlési képviselő megbízásából.
Az ügy kiemelkedően sokat szerepelt a sajtóban, és a felmérés eredményei alapján olyan emberek érdeklődését is felkeltette, akik a politikát nem követik napi szinten, hiszen
a pártnélküliek kétharmada és a politikai iránt nem érdeklődők fele is hallott róla.
A válaszadók jelentős többsége magától is említette, ami azt jelenti, hogy tényleg sokan gondolkodtak a témán.
Elkészült a felmérés, a magyarok több mint fele szerint a rendőrök megtalálták a Szőlő utcai felelősöket, de felsőbb utasításra elfektették az ügyetMíg 2025. október elején, az ügy első felmerülése után spontán módon minden negyedik megkérdezett említette a gyermekvédelmet és a Szőlő utcai ügyet a hónap legfontosabb eseményeként, decemberben már minden harmadik megkérdezett. A 21 Kutatóközpont szerint ez az arány kiemelkedő, hiszen
még sosem kutatott olyan ügyet, amelyet a teljes minta egyharmada magától megemlített volna.
Elsősorban az ellenzékiek említették, de a pártnélküliek között is ez volt a leggyakoribb asszociáció, egytizedük említette, ami nem kevés ahhoz képest, hogy kétharmaduk semmilyen konkrét ügyet sem nevezett meg, és általában nem is szokott.
A kutatás szerint
a kormány gyermekvédelmi – gyermekekkel szembeni erőszak ellen tett – intézkedéseivel mindössze 22 százalék elégedett, 52 százalék viszont elégedetlen, tehát társadalmi megítélés szempontjából nem számít sikeresnek a kormány ezen a területen.
Még a saját támogatóinak is mindössze 64 százaléka elégedett, 7 százaléka pedig elégedetlen. Az nem meglepő, hogy az ellenzékiek elsöprő többsége elégedetlen, ám az már jelzésértékű, hogy a pártnélküliek 39 százaléka is az, miközben csak 13 százalékuk elégedett.
Azoktól, akik hallottak az ügyről, azt is megkérdezték, hogy a kormány milyen mértékben hibáztatható azért, hogy Juhász Péter Pál és Kovács-Buna Károly volt intézményigazgatók hosszú éveken át vezethette az intézményt, erőszakos és abuzív fellépései ellenére. A válaszadók 23 százaléka gondolta, hogy ebben a kormány nem hibás, 49 százalékuk viszont felelősnek tartja a kormányt. A szavazótáborok szerint bontás alapján
az ellenzékiek szinte egy emberként hibáztatják a kormányt,
a fideszesek 12 százaléka is ezzel értett egyet, miközben 65 százalékuk nem látott kormányzati felelősséget,
és a pártnélküliek 29 százaléka hibáztatta a kormányt, míg 14 százaléka nem.
Összességében tehát ebben a kérdésben is a szokásos pártos arányokhoz képest rosszabb megítéléssel kénytelen szembenézni a kormány.
A 21 Kutatóközpont felidézi, a videófelvételek nyilvánosságra hozatala utáni napokban a kormányzati kommunikáció azzal érvelt, hogy büntetett előéletűek vannak az intézményben, valójában „börtön”, ily módon próbálták más megvilágításba helyezni az intézményvezetők erőszakos fellépését. A kutatás szerint ez a megközelítés mindössze 9 százalék véleményével találkozhatott, 66 százalék viszont minden körülmények között elfogadhatatlannak tartja az erőszakot (a kormánypártiak 50 százaléka is így nyilatkozott). Ebben persze szerepe lehetett annak is, hogy az adatfelvétel elején maga Orbán Viktor is kijelentette ezt.
Kiderült az is:
az ügyről értesült kormánypártiak 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez az eseménysorozat elbizonytalanította a pártpreferenciájában (ez az összes kormánypárti szavazó 6 százaléka),
a többi fideszes változatlan – vagy akár növekvő – szimpátiával tekint ezután is a pártjára,
a Tisza-szavazók közül senki sem bizonytalanodott el,
a többi ellenzéki párt hívei közül pedig mindössze 3 százalék.
A 21 Kutatóközpont szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy azok a kormánypártiak, akiket tényleg megbotránkoztatott az ügy, a felmérésben már nem is választottak pártot.
A Szőlő utcai ügyről értesülő 84 százaléknyi válaszadótól azt is megkérdezték, hogy a kormányból érzésük szerint le kell-e mondani valakinek a történtek miatt. Az eredmények alapján
Fülöp Attila gyermekvédelemért felelős államtitkár lemondását 53,
Pintér Sándor Belügyminiszterét 49,
Tuzson Bence igazságügyminiszterét 48,
Orbán Viktorét pedig 40 százalék tartotta szükségesnek.
A kormánypárti válaszadók 16 százaléka szerint le kellene mondania Fülöp Attilának, 13 százaléka szerint Pintérnek, 9 százaléka szerint Tuzson Bencének (Orbán Viktor lemondását 1 százalékuk szorgalmazta). Vagyis látható, hogy az ügy körüli felháborodás széles körű, és nem kizárólag ellenzéki szavazókra korlátozódik.
A 21 Kutatóközpont összegzése szerint tehát az ügy egyértelműen ártalmas volt a Fidesz számára, még ha a károkozás mértékét nehéz is pontosan meghatározni.
Már kilenc gyanúsítottja van a Szőlő utcai nyomozásnakEltüntette az MTVA azt a Kékfény-riportot, amely pár éve készült Juhász Péter Pállal a Szőlő utcábanJuhász Péter Pált most már szexuális erőszakkal és gyermekprostitúció kihasználásával is gyanúsítják