Nagy Márton az elmaradt repülőrajtról: Senki nem számolt azzal, hogy ilyen mélyre süllyednek a németek

Interjút adott a Fidesz-közeli Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, ebben szó esett egyebek közt az elmaradt repülőrajtról, a magyar gazdaság szerkezeti problémáiról, a német és járműipari függésről, a kormányzati lakosság- és reálbérvédelemről, energiafüggetlenségről és a családját ért korrupciós vádakról is.

A tárcavezető fenntartja, hogy a 3-6 százalékos gazdasági növekedési célsáv nem légből kapott adat volt, mert a magyar gazdaság képes erre, csak hát a német gazdaság recesszióban van. Ha nem lenne, az Nagy Márton szerint például két százalékot adna hozzá a GDP-hez a külső kereslet révén. Ezzel szemben a miniszter szerint „a fogyasztás hozza a maga 2 százalékát, de a német gazdaság gyengélkedése, az elmaradó beruházások és a kapacitástöbblet körülbelül mínusz 2 százalékot húz vissza. Így jön ki a 0 és 1 százalék közötti növekedés.” Ehhez, hozzátette, hogy „ha a kormány nem védené a lakosságot a reálbérek emelésén keresztül, akkor nem pluszban, hanem mínuszban lennénk.”

A felvetésre, hogy ha a kormány szerint mindenről a háború tehet vagy a német gazdaság, akkor nem lehetett-e előre látni a helyzetet, Nagy Márton úgy reagált: „A német gazdaságnál is mindenki 1-1,5 százalék körüli visszakapaszkodást várt korábban az idei évre. Ehhez képest az év közepén már újra recesszióra lehetett számítani, ezzel pedig három egymást követő évben is visszaesés lehetett volna, ami a második világháború óta nem fordult elő. Senki nem számolt azzal, hogy ilyen mélyre süllyednek. Emelkedik a munkanélküliség és a csődök száma, a német gazdaság nagyon rossz állapotban van.” A pozitív fordulatot 2026-ra várja.

A miniszter elismerte, hogy a magyar gazdaságban kialakult két erős függőség, egyrészt a német gazdaságtól, másrészt a járműipartól. A keleti – főként kínai és koreai – beruházások sem csökkentették ezt a kitettséget, hanem erősítették, hiszen ezek a főként akkumulátoripari gyárak végső soron a német autógyártókat szolgálják ki, például a BYD sem a magyar piacra gyárt, hanem főként a németre. 2020-ig Nagy Márton szerint nem volt probléma ezzel a kitettséggel, ugyanis a járműipar a magyar gazdaság egyik fő húzóágazata volt és a német gazdaság szárnyalása is jól jött. Ennek a függőségnek tudja be az akkumulátorgyárak szükségességét is, mondván, amikor elindult az autóipar elektromos átállása, nem volt opció az ágazat elengedése, az akkumulátoriparra az elektromosautó-ipar beszállítójaként volt szükség. Ezért Nagy Márton szerint most az a feladat, hogy több lábra kellene állni, például a szolgáltatásokban, a logisztikában, az élelmiszer- és gyógyszeriparban, valamint a hadiiparban kellene előre lépni. A gazdaság szerkezetét azonban nem lehet egyik pillanatról a másikra átalakítani - magyarázta. 

A felvetésre, hogy az NGM évek óta olyan növekedési számokat mond, amelyek végül nem teljesülnek, Nagy Márton úgy reagált, szerinte ez csak az ellenzéki nyilvánosság által gerjesztett „balhé”. „Az ellenzéki közgazdászok, elemzők és politikusok is pontosan tudják, hogy ha a kormányzati várakozások mellé valaki odatenné a piaci várakozásokat, a banki elemzők előrejelzéseit, a kutatóintézetek prognózisait, kiderülne, hogy szinte mindenki ugyanarra a pályára számított. Ezek nem jöttek be, de nem azért, mert a kormány rosszul számolt, hanem mert olyan külső feltételek nem teljesültek, amelyekre mindenki épített. Ilyen volt például, hogy véget ér a háború, és hogy a német gazdaság erős és rugalmas lesz, és gyorsan visszapattan” - magyarázta. Mindemellett Nagy Márton állítja: a fogyasztás továbbra is erős, a reálbérek nőnek, és ezekből az áfa és a bérekhez kapcsolódó adónemek ugyanúgy befolynak, mintha magasabb lenne a gazdasági növekedés. Amikor felmerült, hogy a lakosság nem ugyanezt érzi, a tárcavezető úgy válaszolt, nem a benyomásokból, hanem a számokból kell kiindulni.

A miniszter az interjúban kifejtette, nincs sikeres gazdaságpolitika szuverén és versenyképes energiapolitika nélkül, Magyarországnak pedig ezen a területen volt és van teendője, de szerinte jó úton halad. A válságokból tanulni kell és a cél, hogy a jövőben ne történhessenek meg, ezért növeli a kabinet radikálisan a napelemes kapacitásokat és ezért épül Paks II - magyarázta.

A nem létező amerikai védőpajzsról Nagy Márton elmondta, annak kidolgozásáról megállapodott Orbán Viktor és Donald Trump. „Nem egyetlen konkrét eszközről beszélünk, hanem egy több elemből álló konstrukcióról. Ebbe beletartozik a Szabad Vámszövetség kérdése, de ennél fontosabb a fejlesztési hitelezés, például a magyar EXIM és az amerikai EXIM együttműködése. A cél az, hogy minden Amerikából érkező nagyobb beszerzés – legyen az hadiipari vagy energetikai – mögé olcsó finanszírozás társuljon. Emellett vizsgáljuk egy swapline lehetőségét is” - fejtegette.

A kérdésre, hogy miért amerikai és kínai hitelek felé fordul a kormány, amikor lehetne akár rendezni a viszonyt az Európai Unióval is, a miniszter megismételte a szokásos kormányzati narratívát, mely szerint a zárolt uniós forrásokat politikai alapon tartják vissza, továbbá, hogy jelen állás szerint nincs érdemi nettó uniós forrásbeáramlás. „Én részben politikus vagyok, részben szakember, de szakemberként is azt látom, hogy amikor az Európai Unió a country szemeszterben azt írja le, hogy el kellene törölni a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, be kellene engedni a migránsokat, akkor ez nem szakmai vita. Ez zsarolás. Olyan feltételeket szabnak, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – vagy inkább mindkettőt” - közölte, majd kijelentette, hogy az Orbán-kormányt pénzért nem lehet megvenni. A magyar kabinetet szerinte zsarolják, és amikor „beleáll a vitába és egyedül vétóz, akkor csak erre a pénzügyi zsarolásra reagál, mert helyesen felveszi a kesztyűt”. A viszony szerinte akkor fog rendeződni az EU-val, ha megnyerik a választást. 

A családjával kapcsolatos korrupciós vádakról szólva Nagy Márton kifejtette: „Én ezt egyértelműen lejárató kampányként értékelem. A személyem elleni támadások nem rólam szólnak, hanem arról, hogy valaki a gazdaság működtetésének egyik kulcsterületét akarja hitelteleníteni. A konkrét állítások egy része egyszerűen nem felel meg a valóságnak. A Nemzeti Tőkealapokkal kapcsolatos vádakat pedig kifejezetten koholmánynak tartom. De ez már nem az én lejáratásomról szól, hanem a teljes tőkealaprendszer lejáratásáról. Ma ebben a rendszerben mintegy 2800 milliárd forint van, több mint 80 alapon keresztül, banki, magán- és állami szereplők bevonásával. Ezek a tőkealapok a magyar gazdaság fontos elemei: vállalatokat tartanak életben, fejlesztenek, beruházásokat finanszíroznak.” Hozzátette, a források jelentős része nem állami pénz, minimum 30 százalék benne a magántőke és maximum 70 százalék az állami. A konstrukciók pedig szigorú uniós szabályok szerint működnek.