Nem tudjuk a költségvetési hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben ez lehetetlen – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a parlament költségvetési bizottságának meghallgatásán.
A Portfolio beszámolója szerint a tárcavezető azzal kezdte, hogy a háború és a német gazdaság szenvedése nem segít a gazdaság növekedésén, valamint a költségvetés helyzetén, ezért a kormánynak aktívnak kell lennie és támogatnia a fogyasztás ösztönzésén keresztül a GDP növekedését. Ezért volt szükség a költségvetési hiány emelésére, de egyáltalán nem túlzott mértékben (mint Romániában), amit így szerinte a piac elfogadott, és elkerülhetőek a negatív hitelminősítői és uniós lépések.
„Ennek a gazdaságpolitikának az ára, hogy magasabb hiányra van szükség”
– mondta Nagy Márton, megemlítve, hogy a kormány legutóbb 5 százalékra emelte az idei és jövő évi hiánycélt. A miniszter szerint ezt tudják tartani úgy, hogy ne legyen vagy kicsi legyen a hitelminősítőkre gyakorolt hatása. Hozzátette, az államadósság stagnálhat idén és jövőre.
Nagy Márton bejelentette, hogy a vártnál rosszabb gazdasági mutatók miatt emelik a jövő évi hiánycélt és a bankadót isIdén 0,5 százalékos, jövőre 3 százalékos növekedés várható
– állította Nagy Márton, majd azzal érvelt, hogy azért nincs 2 százalékos GDP-növekedés idehaza, mert a német gazdaság szenvedése ezt elviszi. Szerinte nemcsak az NGM nem találta el a gazdasági növekedés várható mértékét, hanem a piaci szereplők sem. Kiemelte, hogy 3,5 százalékos növekedéssel tervezték meg a 2025-ös költségvetést tavaly, amikor az elemzői konszenzus 3,3 százalék volt.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy a kormány intézkedései 1,5 százalékponttal csökkentik az inflációt, és szerinte a jövő év első negyedévében akár kettessel is kezdődhetnek majd az áremelkedési ütem adatai. Az átlagos infláció jövőre 3,6 százalékra várható, ennyivel emelkednek januárban a nyugdíjak is ennek megfelelően – részletezte. A lap szerint a tárcavezető szólt a bankok működéséről is, valamint a jegybank szerinte „erős szigort” folytató monetáris politikájáról. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta:
„Fontos, hogy a bankoktól több pénzt vegyük el és ezt a termelő vállalatok felé csatornázzuk át, a Demján Sándor Programba, valamint az adócsökkentések irányába.” Majd közölte, hogy a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednek be.
Indoklásában azzal érvelt, hogy a bankszektor jövedelmezősége kiemelkedő amellett is, hogy van rajtuk bankadó, és extraprofitadó, ezért az extraprofitadó duplázását is elviselik. „Parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – fogalmazott.
Nagyjából másfél órán keresztül kérdezték a képviselők a tárcavezetőt, ezt követően egy csomagban válaszolt a miniszter. Szerinte az akkumulátoriparra szükség van, „a járműipar része, ezért oda települnek a járműgyárak mellé”, ha ez nincs, akkor „nincs járműipar és nincs elektromos átállás”. Egy másik válaszában kifejtette, „az nem kérdés, hogy az uniós pénzek egy része be van fagyasztva, de ennek az oka politikai”.
Nagy Márton úgy véli, az uniós pénzek hiánya nem jelent semmilyen növekedésbeli hátrányt Magyarországra nézve.
Szerinte az amerikaiakkal kötött megállapodás „nem segélycsomag, hanem védőpajzs”, továbbá elmondta, a 2026-os költségvetés módosítására nincs szükség. Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy nem szabad a nyugdíjrendszer jelenlegi szabályaihoz hozzányúlni, utolsó mondatában pedig azt üzente, hogy meg fogják nyerni a választást, „kitartanak az adócsökkentés, a munka és a családok támogatása mellett”.
Történelmi fordulat: az Orbán-kormány allűrjei miatt uniós nettó befizető lett a magyar államA Citibank adhatja az Orbán-féle amerikai pénzügyi védőpajzsot