karácsony;tárca;érzelmek;

A szív zugai

A zegzugos Szív a Szervezet egyik illusztris övezetében állt, nem messze a Tüdőtől, emeletein pedig az Érzelmek laktak, amelyek az Embert irányították. A földszinten, rögtön a bejárat mellett lakott Gyanakvás. Mindenkire ferde szemmel nézett, aki csak belépett a Szívbe, és egyből a legrosszabbat feltételezte róluk. Legkedvesebb barátnéjával, Pletykával hajnalig tartó eszmecserét folytattak szomszédjaikról.

Mivel Gyanakvás mindenkit kitárgyalt a háta mögött, Pletykán kívül egyedül csak a másodikon lakó Elfogadás állt vele szóba, és talán az elsőn lakó, mindenkihez anyai ölelésre készen közelítő Gondoskodás.

Gyanakvással szemben, a postaládák mellett élt Bizalom. Ő legszívesebben kitárta volna a kaput és mindenkit beengedett volna, de Gyanakvás és az ötödiken lakó Félelem sikeresen útját állták annak, hogy mindenféle jöttment alak elárassza a Szív zugait. Abban viszont már nem tudták megakadályozni Bizalom szomszédot, hogy a látogatót már a belépése pillanatában meleg légkörrel vegye körül.

A másodikon, Elfogadással szemben élő Szigorúság a negyediken lakó Fegyelemmel együtt a Szív tisztaságáról, házirendjének betartatásáról volt hivatott gondoskodni. Elfogadás mellett Gondoskodás volt a támasza sok-sok lakótársnak, akiket önkéntesként a tizenegyediken lakó Szorgalom is segített.

Gondoskodás szomszédja, az Elégedetlenség egyre többet járt át a harmadikon élő boldogtalan párhoz, a zugivó Kishitűséghez és a folyton sopánkodó Tehetetlenséghez.

A kilencediken lakó Közöny a vele szemben élő Együttérzés unszolására sem volt hajlandó véleményt formálni a zugban lévő viszályok feloldása érdekében. Hogy közösséginek tűnjön, folyamatosan a pártatlanságát hangsúlyozta, bár néha kilesve és hazakísérve a hatodikon élő csinos Reményt, elgondolkodott, és már-már feloldozást kért a magára erőszakolt semlegesség alól a hetediken lakó Békességtől, de alaposan meggondolva, inkább ivott egy sört a nemrégiben a tizenkettedikre költözött, örökösen a lift elromlását kémlelő Lustasággal. Közöny az ivóban gyakran összefutott Bánat szomszéddal, aki csekélyke bevételét kisüsti kotyvasztásával egészítette ki, amit Aggodalom lakótárssal közösen pancsolt.

Bátorság és Erkölcs már többször szedte fel őket a hazafelé vezető úton és a hetediken lakó Tehetséggel közösen próbálták jobb belátásra bírni őket, ám a prédikáció hatása hamar elillant és a nyolcadikon lakó Bűntudat hatására kedvük ismét visszaesett. Ezt jó érzékkel kiszimatolta Káosz szomszéd, aki ismét feldúlta a kiábrándultakat és a tizedikről leoldalgó Esendőséggel együtt jól megkavarta az amúgy is gyomorforgató másnapot.

Amikor Hála tanító értesült a Békességgel szemben lakó Düh kiabálásából az Érzelmek újbóli összezavarásáról, megkérte a tizenkettediken élő, mindenhová bekukkantó, fitos orrú Kíváncsiságot, főzzön nekik aranysárga, zamatos húslevest, ő pedig szalagos, baracklekvárral dugig töltött fánkot sütött, hozzá hosszasan pörkölt, selymesen lágy kávét készített. 

Együttesen bekopogtattak a kába ötös fogathoz, hogy emlékeztessék őket, milyen szerencsések is, hogy a Szív lakói lehetnek, ezzel visszaterelve az Életbe vetett hitüket a számukra megszokott, otthonos meder aljára.

A tizenegyediken alkotó Tehetség kisasszony a felső szint alatt élő, kirobbanó formában lévő Örömmel várta haza a vele szemben lakó, jóképű Szorgalom barátját, akivel a jószomszédi viszonyon kívül, időről-időre extrákkal is megörvendeztették egymást főképp akkor, amikor néhanapján betoppant a hozzájuk ideiglenesen bejelentett, loboncos hajú, mámoros Szerelem.

Szájrágva nézem az elmúlt hetek, hónapok hírekben keringő információit. Próbálom elképzelni, hogyan juthat el valaki oda, hogy rábízott fiatalokat kiárusítson, szexuálisan használjon, verjen, lehúzzon, megalázzon. Tanár voltam 12 évig, és 21 évig diák, különböző intézményekben. Mind a két oldal minden lehetséges, szélsőségesen változatos sztorijait megnéztem. Kaptam körmöst, láttam jobbegyenest tanártól diáktársam felé, amitől a haverom bukfencet vetve repült el. Láttam megalázást, személyeskedést, buktatást. Megszégyenítettek engem is, pironkodva álltam. Mikor angolból a hármat hibásan, free szóval írtam le, és kacagott az osztály, hideg verejtékben fürödtem, és elhatároztam, többet nem megyek iskolába.