Karácsony előestéjén kaptam az értesítést, miszerint ügyfélkapus tárhelyemre küldemény érkezett a Magyar Államkincstártól. Egyéb elfoglaltságaim miatt, kíváncsiságomat leküzdve csak az ünnepek után nyitottam meg az érkezett dokumentumot. Akkor sem kellett volna. Ugyanis legmélyebb megdöbbenésemre a MÁK rendszeréből, az Ügyfélkapun keresztül egy virtigli politikai kampányüzenet érkezett Magyarország Kormányától, Fónagy János államtitkár aláírásával, aki nyugdíjas honfitársaként tisztelt meg megszólításában. Tehát nincs kétség afelől, hogy ezt az üzenetet a több mint kétmillió nyugdíjas mindegyike megkapja – akinek nincs Ügyfélkapuja, nyilván postán.
Az üzenet nyitó mondata: „Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba!”. Így, felkiáltójellel. A semmi újat nem tartalmazó üzenetből megtudható, hogy a brüsszeli háborús szándékokat támogató magyar politikai erők meg akarják adóztatni a nyugdíjakat, és ebből az adóból is Ukrajnát támogatnák, de a magyar kormány ezt nem hagyja, sőt, a 13. és 14. havi nyugdíjjal megőrzi az idősek biztonságát.
Ez az az eset, amikor a fő baj nem (csak) az üzenet tartalmával, hanem a célba juttatás módjával van. A cél világos: az állítás első felében rögzült hazugságot (nyugdíjak adóztatása) tartalmazó üzenet azokhoz is jusson el, akik vagy távol tartják magukat a hazugságdömpinget ontó médiától, vagy – joggal – kételkednek a mindent elöntő propaganda valóságtartalmában. Mert hát a Magyar Államkincstár mégsem egy Hír TV vagy Bors, nem igaz? A szikár tény az, hogy a kormány megint eggyel növelte a joggal való visszaéléseinek végtelenített számát, mert egy olyan intézményt használ fel kampányüzenetek továbbítására, amelyiknek jogszabályban – konkrétan a 310/2017 (X.31) Korm. rendeletben – rögzített feladatai között ilyesmiről szó sincs.
Persze a méretre szabott és a helyzettel visszaélő jogalkotás most is működött. Ugyanis – mi másra, mint a veszélyhelyzetre hivatkozva – múlt év augusztusában (tudják, amikor a legtöbben nyaralnak, és az Országgyűlésben sem lehet kínos kérdéseket feltenni) meghozták a 270/2025 (VIII.13.) kormányrendeletet „a tájékoztatási célú adatkezelés veszélyhelyzeti szabályairól”. Ebben a kormány felhatalmazta saját magát arra, hogy a kormányzati tájékoztatásra a NAV és a MÁK rendszereit is felhasználhassa.
Hogy mit értenek kormányzati tájékoztatáson, azt a fenti példa jól illusztrálja. De a legszebb ennek a jogszabálynak a preambuluma, amelyből megtudható, hogy erre a különleges jogrendi működés (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) miatt, az alapvető jogok ilyen helyzetekben felmerülő korlátozására, nevesítve az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel van szükség.
Tehát a kormánynak nem elég a média és a reklámfelületek elsöprő többségének leuralása, a nemzeti konzultációkban megtestesülő propaganda: újabb kizárólagos csatornát nyitott az emberek gondolatainak irányba tereléséhez. A módszer nem csak tisztességtelen, jogilag is aggályos. A kéretlen üzeneten fellelhető adatvédelmi tájékoztató a jogalapot az EU 2016/679 sz. adatvédelmi rendeletének (GDPR) 6. cikk (1) e) pontjára alapozza, amely a közérdekű információkra és a közhatalmi jogosítványok gyakorlására vonatkozik. Brüsszel háborús szándékainak és az ezeket állítólag támogató magyar politikai erők sokszor cáfolt javaslatainak ecsetelése vajon ezek közül melyik lehetőségbe sorolható? Segítek: egyikbe sem.
Persze a mostani üzenet nyilván csak az első fecske. A többi még készül a felszállásra. Azért ebből a banánköztársaságokra hajazó eljárásból akár pozitív következtetések is levonhatók: a több mint hét éve folyamatosan toldozott veszélyhelyzet ellenére a kormánynak csak a múlt év augusztusában jutott ugyanis eszébe ez az övön aluli lépés. Lehet, hogy azért, mert látták, mekkora a baj?
A szerző mérnök-közgazdász.