Addig a 2008-2009-es gazdasági világválságig, amelyet a tengerentúli jelzálogpiac összeomlása váltott ki, az amerikai baráti beszélgetések vezérmotívuma az volt, hogy a társaság tagjainak mekkora hitele van. Ezzel kívánták a jenkik a saját anyagi helyzetük erejét prezentálni. Ma már ezt nem teszik. A krízis ugyanis azzal a kézzel fogható haszonnal járt, hogy a pénzintézetek megszigorították ügyfeleik fizetési kockázatának vizsgálatát. Itthon, az egy esztendő óta folyósított munkáshitelnél sincs ez másként. Már az első hónapok statisztikáiból is látszott a banki óvatosság, a kérelmek 40 százalékát visszautasították. A szigorítás – az MNB friss adatai szerint – még így sem volt kellő mértékű, ugyanis 2025. júniusa és szeptembere között több mint kétszeresére duzzadt a késedelmesen törlesztő munkáshitel-állomány, amely a tavalyi harmadik negyedév végén meghaladta az 1,73 milliárd forintot, s ez a kedvezőtlen helyzet gyorsan romolhat tovább, hiszen egyetlen negyedév alatt ez összeg, több mint kétszeresére duzzadt.
A kormányzat ehhez, a proletárdiktatúra időszakát idéző nevet kapott kölcsönhöz nagy reményeket fűzött. Kamatmentesen legfeljebb 10 esztendőre 4 millió forintos, szabadfelhasználású hitelt kapni első ránézésre főnyereménynek tűnt. A 17 és 26 év közötti életkor ideális, az azonban, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytatókat, (és a diplomásokat) kirekesztik, már csodálkozásra ad okot. A kötöttségre és a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésére sok fiatal nincs felkészülve. Korábbi banki kapcsolataik nincsenek, a rendszeres törlesztéshez nincsenek hozzászokva. Ezért akár hosszú időre is felkerülnek a késedelmes adósok listájára. A kormánypropagandának így válnak áldozataivá azok, akik tovább tanulásukat beáldozzák néhány millió, számukra nehezen visszafizethető hitelért.