Bár még messzinek tűnik a nyár, de aligha marad el, s vele megérkeznek a szúnyogok is. A fővárosi önkormányzat már január elején kiírt egy-egy tendert a szúnyoggyérítésre, illetve a megfelelő ütemezés meghatározására, a lárvatenyésző helyek monitorozására és az irtás ellenőrzésére vonatkozó szakértői feladatokra. Az előző, 2023-25-re szóló gyérítési tendert második nekifutásra a Corax-Bioner Zrt. és a ROVÉRT Kft. nyerte, az elsőt eredménytelennek nyilvánították.
A szúnyogirtás többszereplős feladat.
Az országos gyérítési programot a Belügyminisztérium alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) irányítja, de az általuk rendelt kezelések elsősorban a jelentős szúnyogártalommal érintett területekre, így a Duna, a Tisza és mellékfolyóik környékére, valamint a kiemelt turisztikai régiókra terjednek ki. A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint az OKF feladatellátására vonatkozó törvényi rendelkezés 2025. január elsejével hatályát vesztette. A katasztrófavédelem kérdésünkre azt válaszolta, hogy az országos programot továbbra is ők irányítják. A feladatot törvényi szint helyett kormányrendelet szabályozza.
A településeken történő szúnyoggyérítés azonban teljes egészében a helyi önkormányzatok feladata a többi környezet-egészségügyi, így rovar- és rágcsálóirtással együtt. Így saját hatáskörben, saját költségvetésük terhére végzik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden önkormányzat, Budapesten a kerületek és a főváros külön-külön egyenként rendelik meg a szolgáltatást. A szúnyogokat azonban kevéssé hatják meg a közigazgatási – kerületi és város – határok, így a gyérítés lokálisan ugyan lehet hatékony, de a város egészét tekintve kevésbé eredményes.
Szúnyoginvázió kezdődik, így védekezhetünkA fővárosi önkormányzat a hatékonyság javítása érdekében szakmai fórumokat szervezett, amelyeken feltárták a problémás területeket. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a biológiai gyérítést kell előtérbe helyezni és abban is, hogy szükség van egy fővárosi vezetésű együttműködési rendszerre, amelyben a közös feladatok és célok meghatározása mellett koordináltan rendelik meg és ellenőrzik a szolgáltatást. A főváros kidolgozta a közös programot, amelynek koncepcióját már ismertette a katasztrófavédelemmel és a kerületekkel is.
A folyamatosan megjelenő invazív szúnyogfajok, illetve a már itt lévők mennyisége, valamint a budapesti szúnyogtenyészetek hiányos felmérése okán a főváros szerint egyelőre nem zárható ki a kémiai gyérítés, a cél a megfelelő egyensúly megtalálása, egy rugalmas rendszer kialakítása, a szúnyogártalom elviselhető szintre csökkentése. Ehhez fel kell mérni a tenyészőhelyeket, monitorozni kell, megszervezni és ellenőrizni a gyérítést, valamint folytatni a lakosság szemléletformálását. Jó példaként tekintenek a Balatoni Szövetségre, amely a tó körüli településeknek évek óta szervezi a tevékenységet.
A főváros a kerületek többségével együtt a preventív célú, rendszeres, monitoring rendszerhez kötött biológiai gyérítés felé lépne el, de a most kiírt tenderen azért a kémiai irtásra is kérnek ajánlatot. A jelentkező cégektől 5 ezer hektárra kiterjedő gyérítési tapasztalatot várnak el. (A piac sajátosságairól keretes írásunkban olvashatnak.) Az ajánlatok értékelésének legfontosabb szempontja a vállalási ár, ami aligha meglepő a csőd szélén imbolygó főváros esetében.
A megbízás 36 hónapra szólna, a szerződést 2026-2028-ra kötnék. Az ajánlatokat február 9-re várják.
A szúnyogok elleni harc nem olcsó mulatság, bár erősen hektikus, hogy melyik évben mennyit költenek rá. 2023-ban az OKF, a főváros, és a kerületek együtt több mint 100 milliót áldoztak erre, 2024-ben már 168 milliót, amit azután tavaly erős visszafogással 75 millióra csökkentettek. Különösen a kerületek léptek nagyot hátra: 87 millió helyett 27 milliót költöttek erre, 32 ezer hektár helyett alig 6,7 ezer hektáron gyérítettek.
Ahány kerület, annyi igény
A főváros a szúnyoghelyzet felmérése érdekében az elmúlt három évre vonatkozó adatokat kért be az érintettektől. Ebből kiderült, hogy a sokak által bírált, korszerűtlennek tartott kémiai kezelés évente átlagosan több mint 34 ezer hektáron történt, de 2024-ben például 51196 hektárra, vagyis gyakorlatilag egész Budapestre kiterjedt, míg biológiai gyérítés csak 2834 hektáron történt, ami tavaly 458 hektárra csökkent. Igaz, a kémiai is alig haladta meg a 20 ezer hektárt.
A beérkezett válaszokból kiderült, hogy a kerületek egymástól nagyon eltérő módon kezelik a szúnyog-kérdést, van ahol a természetvédelmi területek kezelése az első rendű, míg másutt a kertes házak okozzák a problémát, mivel az ott lévő víztartályok, gumikerekek kiváló szúnyogkeltetők. Abban sem egységesek, hogy mennyire igénylik a főváros segítségét.
A Népszava által kikért összesített fővárosi adatok szerint az elmúlt 3 évben a 23 kerületből öt kerület (VIII.,IX., XII., XIII. és XXI.) egyáltalán nem rendelt saját forrásból irtást, néhányban ezek közül a főváros vagy az OKF végezte el. Hat kerület rendelt biológiai gyérítést (I., XI., XIV., XVI., XVIII. és XXII.), míg a többiek kémiai kezelésre szerződtek. A XXII. és a XXIII. kerületben egy alkalommal légi vegyszeres permetezés is volt (ehhez az országos tiszti főorvos külön engedélye kell). Nagyon eltérő az is, hogy mennyi kezelést rendeltek. Volt, ahol egyetlen kezelés volt, mint például a XVI. kerületben, míg Soroksáron 11 alkalommal gyérítettek, illetve több helyen tablettákat osztottak szét a lakosok között.
A szúnyogirtás többnyire ott sem terjed ki az egész kerületre, ahol megrendelik. Az I. kerületben például csak a Vérmezőn, a Horváth-kertben és a Corvin téri szökőkút mellett irtottak, a III. kerületben a Barát-patak mentén, a VI. kerületben a Benczúr-kertben, míg a IX. kerületben mások mellett a Haller-parkban, Aszódi lakótelepen, a XI. kerületben a Madárhegyen, Feneketlen-tónál. A XIII. és a XIV. kerületben a Rákos-patak mentén, a XVIII. kerületben a Brenner-park környékén. De akad néhány szúnyogérzékeny kerület is. A XV. és a XVI. a teljes belterületére rendelt gyérítést: 7 ezer, illetve 1700 hektárra. A XVII. a kerület egészére kémiai, a XIX., a XX és a XXIII. kerület a teljes területre vegyes kezelést kért. A XXI. kerületben az OKF és a főváros gyérített nagyobb területen. A XXII. kerületben a helyi önkormányzat több céggel is szerződött különféle kezelésekre, de az OKF irtására is bejelentkeztek. Ez az egyetlen kerület, ahol helyi szabályozás is van erre. A legtöbb lakossági panasz a XVI. kerületből érkezik, évi több száz bejelentés a kerület minden részéből. Minden küzdelem ellenére a XXII. is élen jár, évi 300 bejelentés érkezik, de itt főként a temető, a lőtér és a tangazdaság környékéről jönnek a telefonok. Míg a XII. és a XV. kerületben évi 150-200 lakossági panasz fut be a családi házas részekről. Furcsa mód a Római part környékéről alig 20-30 észlelés érkezik évente.
Az is erősen különbözik, hogy melyik kerület mit szeretne a közös programmal elérni. Az I kerület egységes kezelést, a III. kerület légi kémiai permetezést, a XII. viszont kimaradna a kémiai kezelésből, mert rendkívül károsnak tartják, a X. kerület óvatosságot kér a védett területeken, a XI. a biológiai programba szeretne bekerülni, a XIII. kerület a monitoring tevékenységet fejlesztené, míg a XIX. a lakossági edukációt. A XVI. kerület az egészet átadná a fővárosnak, a XVII. szakértőket vár, a XXI, a XXII. és a XXIII. mindenféle gyérítést kérne.
Kémiai irtók előnyben
Bár az MTA évekkel ezelőtt javasolta a hazai gyérítési gyakorlat modernizálását, az idegmérget tartalmazó deltametrin használatának jelentős mértékű csökkentését, a gyérítés java továbbra is ezzel vagy ennek újabb változataival történik, holott a szúnyoglárvát irtó biológiai szerekkel célirányosabb védekezés érhető el és nem alakul ki rezisztencia se a szúnyogokban. Csakhogy a biológiai irtás sokkal drágább, mert speciális tudást, járműveket igényel; a hektáronkénti vállalási ár ötszöröse is lehet a kémiai irtásnak. Így ezt kevesebben rendelik. A hazai cégek erre álltak rá. A technológiai váltás költséges lenne, amit külső kényszer nélkül nem vállalnak be. Nincsenek sokan, így valódi verseny sincs. A 2019-2024 közötti közbeszerzési eljárások 57 százaléka egy szereplős volt.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly decemberi ágazati vizsgálatából kiderült, hogy mindössze 20 cég foglalkozik szúnyoggyérítéssel, szinte mindegyik egyéb kártevőirtást is vállal. Van olyan cég, amelyik az irtáshoz szükséges vegyszereket is forgalmazza, egy másik pedig a légi közlekedésben érdekelt. A vállalkozások jellemzően lokálisan, telephelyük környékén dolgoznak. A GVH korábbi versenyfelügyeleti eljárásában feltárt piacfelosztásra – akkor érintett volt többek között a Corax-Bioner és a SZEMP Air – most nem bukkantak, de a többségnek az általa ellátott régióban nincs vetélytársa. Országos tendereken konzorciumként indulnak. A cégek harmada az elmúlt 5-6 évben lépett a piacra, a légi irtás a külön engedély és a költséges géppark miatt háttérbe szorult. Ezzel együtt a frissebb technológiát igénylő biológiai szúnyoggyérítés terén a piaci szereplők java nem – vagy alig – rendelkezik tapasztalattal, gépekkel.
A közbeszerzési piac 30 százalékát a Corax-Bioner Zrt. birtokolja, a cég az OKF és a főváros bejáratott szerződéses partnere. Mögötte nem sokkal marad el a SZEMP Air kft.- RSZ COOP Kft. párosa, amely a légi irtásban jelentős. Kissé meglepő módon a legtöbb közbeszerzést megnyerő ROVÉRT Kft. piaci részesedése a két nagyhoz képest alacsony. Az önkormányzatok többsége azonban nem közbeszerzésen választ partnert, mivel csak egy-egy helyi rendezvényre, például falunapra kér irtást, ahhoz pedig nem kell tender. A legnagyobb megrendelő az országos programot vezénylő OKF, amely legutóbb 3 évre 10 milliárdos keretszerződést kötött.
