Ami feladatot kaptam, mindent sikerült megoldani, a Szőlő utcai ügyben a rendőrség nem követett el hibákat, ezt már megállapította az ügyészség vizsgálata. Ha valamire mégis rátalál, ami „elkerülte a mi figyelmünket, akkor természetesen azt figyelembe fogjuk venni. De egyértelműen mondom, a rendőrség szakszerűen végrehajtotta azokat a feladatokat, amelyek a Szőlő utca területén rá hárultak.”
Pintér Sándor belügyminiszter Aszódon, egy polgári esten mondta ezeket az elégedett mondatokat önmagáról.
A belügyminiszter figyelmét sok minden elkerülte. Például az, hogy az ügyészség szerint a rendőrség nem ártatlan.
Nagy Gábor Bálint főügyész egy interjúban azt mondta, több olyan beadvány, feljelentés érkezett, ami szerint az ügyben eljáró nyomozók már-már bűncselekményt megvalósítva nem végezték korrektül a munkájukat, csakhogy ennek kivizsgálásában az ügyészség hatásköre korlátozott, mert a jogszabály pontosan megszabja, mit tehetnek, és mit nem.
Elkerülte a figyelmét az is, hogy 2011 óta a gyermekvédelmi intézetekben végzett ombudsmani vizsgálatok és jelentések rémisztő állapotokról szóltak, és ugyan ezt a megállapítást a belügyminiszter is ismerte, nem tett semmit.
Juhász Péter Pálnak, a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjének Pintér Sándor sokáig volt a legmagasabb rangú főnöke, hiszen a miniszter feladata 2014-től sok más mellett a gyermekvédelemmel is bővült. Figyelmét valahogy 11 éven át mégis elkerülte az a 2013-ban született levél, amelyben a gyerekvédelem vezetői leírták: Juhász Péter Pál három kislánnyal a „szociális munka etikai normáival összeegyeztethetetlen” módon viselkedik. Ahogy a 2015-ben rendőrt hívó gyermekvédelmi gyámok jelzése is elszállt a füle mellett.
Míg Pintér Sándor tágas irodájában a következő teniszpartira készülődött, az általa felügyelt intézményben gyerekeket rugdostak, erőszakoltak, prostitúcióra kényszerítettek. 15 kiskorút biztosan, legalább 11-en.
Ami Pintér Sándort egész biztosan elkerülte, az nem a figyelem, hanem a lelkiismeret, a becsület, a tisztesség. Az emberség.