Egy éve sincs annak, hogy XIV. Leó került a katolikus egyház élére, de ha egyetlen jelzővel kellene illetnünk, a hitelesség pápájának nevezhetnénk. Minden megnyilatkozása visszafogott, de határozottságot sugároz. Elődjéhez, Ferenchez hasonlóan nem hajlandó letérni az általa kijelölt útról, pedig szirénhangok akadnak bőven. Főleg az Egyesült Államokból. Donald Trump mindent elkövetett azért, hogy XIV. Leó – lévén amerikai származású – az „ő” pápája legyen, az egyházfőről azonban nem csak leperegtek ezek a próbálkozások, hanem egyre látványosabban mond nemet az amerikai elnöknek. A Vatikán jelezte, nem hajlandó részt venni a Béketanács munkájában, Leó pedig tudatta, Trump meghívása ellenére nem utazik az Egyesült Államokba a júliusi függetlenség napi ünnepségre. Sőt, megsemmisítő csapást mért az amerikai elnökre: Lampedusa szigetére, sok afrikai menekült első európai állomására viszont ellátogat ugyanazon a napon, ezzel jelezve, mit is gondol az amerikai elnök menekültpolitikájáról.
Leó hitelessége más tekintetben is megmutatkozik. Arra kérte a papokat, ne a mesterséges intelligencia segítségével fogalmazzák meg a szentbeszédüket. A pápa szerint ugyanis a homília nem csak teológiai értekezés, hanem olyan, a pásztor és a nyáj közötti lelki kapcsolat, amelyet egy algoritmus nem képes pótolni. A pápa szerint ha egy pap gépi segítséget vesz igénybe, azzal saját hitelességét és a Szentlélek közvetlen jelenlétét zárja ki a folyamatból, hiszen míg az AI a múlt adataiból építkezik, a szentbeszédnek a jelen élő valóságára és a hívek fájdalmaira, örömeire kellene reflektálnia. A gép nem képes együttérzésre, nem ismeri az áldozathozatal súlyát, és nélkülözi azt az emberi tökéletlenséget, amelyen keresztül az isteni kegyelem megnyilvánulhat.
A pápa érvelése logikus és hiteles. Némely prédikációt hallva mégis az az érzésünk: talán mégsem ártott volna a papnak az AI segítségét kérnie.