Minek minősül a közmédia Facebook-oldala, és milyen követelmények kérhetőek rajta számon a választási kampányban? Erről a törvény által nem szabályozott kérdésről kellett döntenie a Tisza Párt kifogása alapján a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB), majd a Kúriának, s végül az Alkotmánybíróságnak (AB). A párt ugyanis panaszt tett az NVB-nél, mert a kampány első napján, február 21-én a Kossuth Rádió Fb-oldalán szinte kizárólag a Fidesz-KDNP-vel kapcsolatos hírek szerepeltek.
Az NVB a kifogást elutasította, mondván, egyetlen nap tartalmai alapján nem lehet a kérdést elbírálni. A Tisza a Kúriához fordult, amely kimondta: a közmédia Fb-oldalai ugyan nem minősülnek médiaszolgáltatásnak, így a médiatörvényben előírt (hosszabb távon érvényesülő) kiegyensúlyozottságot nem lehet számon kérni rajtuk, de vonatkozik rájuk a választási törvényben foglalt esélyegyenlőség elve, amit egyetlen nap alatt is megsértettek. Ám az AB Patyi András volt NVB-elnök vezette tanácsának többsége a megfelelő indoklás hiányára hivatkozva megsemmisítse a Kúria döntését. Szabó Marcel alkotmánybíró nem értett egyet a többséggel, szerinte „a kúriai végzés világos és alkotmányosan védhető”. Különvéleményében ezt írta: „Ha a közmédia intézményi felületein tudatos szerkesztői döntések eredményeként kirívó és egyoldalú politikai aránytalanság jön létre, az már nem a szerkesztői szabadság alkotmányosan védett gyakorlása, hanem a választási esélyegyenlőség sérelmére vezető intézményi működés.”
Az AB döntése nyomán továbbra is szabályozatlan maradt a terület – a közmédia azt rak ki a közösségi oldalaira, amit akar. (Tegnapi tartalmaik: kaposvári békemenet, Lánczi Tamás, OV, Kaposvár, Mozart, OV, Kaposvár, OV...) A többségi döntést hozó AB-tagok pedig ezzel az egyoldalú, pártos közmédia szintjére süllyedtek.