választás;kampány;Izrael;Szlovénia;Black Cube;

Robert Golob az Európai Tanács brüsszeli ülésén, Belgiumban, 2026. március 19-én.

EU-s vizsgálatot kért a szlovén kormányfő az izraeli hírszerző cég valószínű választási beavatkozása miatt

Az ügy éles belpolitikai vitát váltott ki a kampány utolsó napjaiban.

Uniós vizsgálatot kért Robert Golob szlovén kormányfő csütörtökön, amiért egy izraeli hírszerző cég feltehetően beavatkozott az ország választási folyamatába. Szlovéniában március 22-én rendezik a választást.

Az ügy középpontjában a választási kampány hajrájában nyilvánosságra került, titokban rögzített hang- és videófelvételek állnak, amelyeken ismert szlovén közéleti és gazdasági szereplők informális beszélgetésekben a politikai befolyásról, kapcsolatrendszerekről és korrupciógyanús ügyekről beszélnek.

A szlovén hírszerzés a nemzetbiztonsági tanács ülésén, szerdán közölte: olyan tényeket tárt fel, amelyek közvetlen külföldi beavatkozásra utalnak. Vojko Volk, a miniszterelnöki hivatal nemzetbiztonsági államtitkára elmondta: a rendelkezésre álló adatok szerint

a Black Cube izraeli magánhírszerző cég képviselői az elmúlt hónapokban többször jártak Szlovéniában, és tevékenységük során fedett módszereket alkalmazhattak, köztük rejtett hang- és képrögzítéseket.

Golob az ügy kapcsán bírálta az ellenzéket, és azt mondta, egyes politikai szereplők készek külső szereplőkkel együttműködni a hatalom megszerzése érdekében.

Janez Jansa, az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt vezetője elismerte, hogy találkozott a cég egyik képviselőjével, de tagadta az ügyben való érintettségét.

Damjan Petric, a szlovén rendőrség vezetője elmondta: a rendőrség vizsgálja a felvételek hitelességét, keletkezésük körülményeit és terjesztését, az eljárás jelenleg információgyűjtési szakaszban van.

Az ügy a választási kampány utolsó napjaiban éles belpolitikai vitát váltott ki Szlovéniában.

Mint arra Telkes András nemrég a Szép Szóban felhívta a figyelmet, a Black Cube korábban a mostani szlovén akcióval szinte azonos módon járt el Magyarországon is. 2018-ban Soros szövetségeseihez kapcsolódott a tematika, 2022-ben egy tucatnyi Orbánt kritizáló személyiség esett áldozatul. A modus operandi itt is azonos volt: hamis cégek, személyazonosságok, telefonszámok, LinkedIn-profilok. Az így készült „dokumentációból” előállított lejárató anyagok mindkét választás előtt néhány héttel jelentek meg, és azokat Orbánék rendre felhasználták a kampányban. A fentiek alapján joggal merül fel a kérdés: csak Szlovéniában aktív-e a Black Cube, vagy Magyarországon, immár hagyományosan, szintén beavatkozik a választásokba – csak még nem láttuk nyomát, nem jelentek meg a kompromittáló anyagok? A természetes célpontok a Tisza Párt, annak vezetője, Magyar Péter és további prominens Tisza-politikusok lehetnek. Az ellenzéki pártnak érdemes lenne alaposan elolvasni a Mladina portál oknyomozó cikkét, és az abban összefoglalt módszerek alapján visszamenően áttekinteni, voltak-e hasonló megkeresések a Tisza irányában.

Decemberben Orbán Viktor azt mondta, ha akadályozta volna Ukrajna támogatását, egyszerre került volna a mellkasunkra német, francia és olasz csizma is. Csütörtökön 25 ország nyomása nehezedik rá, B terv nincs ahhoz képest, hogy jobb belátásra bírják a magyar kormányfőt.