A napokban és a közeljövőben például kilenc nem orosz olajtanker visz nyersanyagot a Mol számára egy horvátországi kikötőbe, ami majd az Adria vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A kérdés tehát nem az, lesz-e üzemanyag, hanem hogy meddig tartható a mesterségesen alacsony ár – a többi között erről beszélgetett Szabó Brigitta, a Népszava gazdasági rovatának vezetője Holoda Attilával, a V21 tagjával a Népszava Exit podcastjében. Az energiapolitikai szakértő szerint nem sokáig, ám ezt a politika nem fogja nyíltan beismerni. A választások után tehát kerüljön bárki is hatalomra, azonnal foglalkoznia kell a kérdéssel.
A műsorban arról is szó esett, hogy az Orbán-kormány energiapolitikája rendre rosszul vizsgázik, amikor váratlan esemény vagy piaci zavar lép fel, hiszen azonnal be kell avatkozni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A rezsicsökkentésről már az első hideg napok megmutatták, hogy hibás a konstrukció: a támogatott fogyasztási szintet olyan alacsonyan húzták meg, hogy a családok többsége néhány hidegebb nap után a hétszer drágább kategóriába csúszott volna. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is. Az árképzés miatt a kisebb benzinkutak különösen nehéz helyzetben vannak: literenként alig 30 forint marad náluk, miközben a fenntartható működéshez 65–85 forintra lenne szükség.
A globális helyzet ráadásul kiszámíthatatlan: az USA és Irán viszonya, valamint a Hormuzi-szoros biztonsága kulcsszerepet játszik. A világ olajtermelésének jelentős része egyetlen szűk útvonalon halad át – és egyre inkább kérdés, hogy ezt a kockázatot meddig vállalhatja a világ.
