Hetekkel a péntek esti esemény előtt minden hely elkelt a kanadai születésű brit-magyar író, Flesh című regényével 2025 Booker-díjasa eddigi legnagyobb fórum előtt lezajlott felolvasására és a vele Kumin Ferenc nagykövet és Farkas Lilla kulturális attasé által vezetett pódiumbeszélgetésre. A találkozó egybeesett a szigetországban ezekben a napokban hozzáférhetővé vált papírkötésű kiadással, de hamarosan, Test címmel, a Libri Kiadó gondozásában, Barabás András fordításában magyarul is megjelenik David Szalay bestsellere.
A közönségtalálkozón sok szó esett az elmúlt évek legméltóbb Booker-győzteseként emlegetett regény keletkezéséről, személyes és szakmai hátteréről. Az 51 éves David Szalay Kanadában és Libanonban töltötte kisgyermek-, majd Angliában iskolai és egyetemi éveit, fiatalságát, hogy azután az Európai Unióhoz való csatlakozás körüli években Brüsszelben, majd Magyarországon indítsa el írói tevékenységét. Ma is kétlaki létet folytat Pécs és Bécs között feleségével és kisgyermekével. Ha az „outsider”, kívülálló kifejezést túl erősnek is tartja, sem a szigetországban, sem édesapja szülőhazájában nem érzi teljesen otthon magát, utóbbiban a nyelvet sem beszéli tökéletesen. Ahogy Szalay több ország között mozog, nem ragaszkodva egy bizonyos íróasztalhoz, főhősét, Istvánt is sokfelé sodorja a sors. Ha ez a földrajzi név nem is hangzik el, ki lehet következtetni, hogy egy pécsi lakótelepről indítja el fordulatos, börtönön, Irakon, Ilfordon, Londonon, Németországon át vezető életét, a nélkülözésből elképzelhetetlen gazdagságon keresztül végül nincstelenségbe zuhanva vissza.
David Szalay kapta az idei Booker-díjatAmi pedig a Flesh irodalmi vonatkozását illeti, Szalay komoly nyomás alatt érezte magát, mert miközben érvényes szerződése volt, több évi és több száz oldalt eredményezett munka után felhagyott előző könyvével. Kérdésekre reagálva kiderült, sok olvasóval ellentétben az író nem tartja sem üresnek, sem rosszul kommunikálónak, artikulátlannak főhősét, akire azt mérte a sors, hogy olyan testben és világban éljen, melyek felett nem volt kontrollja.
Neki, mint írónak, határozott elképzelése volt István jelleméről, még ha a regény sok helyet hagy is a fantáziának, az epizódszerű cselekmény összképpé alakítása gyakorta marad az olvasóra. Megtudtuk azt is, hogy miután a House Productions cég megvásárolta a jogokat, 50-50 százalékos esély van a regény filmvászonra kerülésére. Így végre a közönség előtt meg fog elevenedni István fizikuma, melynek leírása a könyv lapjairól látványosan hiányzik. A kijelölt német rendező, İlker Çatak (A tanári szoba) nagyon ügyel a hitelességre, így el akarja érni, hogy a Magyarországon játszódó jeleneteket ott is forgassák, magyar színészekkel.
David Szalay boldog és büszke a Booker-díjra, de nagyon óvatosan is kezeli, mert el akarja kerülni a hamis érzést, hogy ezentúl minden munkája eleve tökéletes lesz, vagy hogy eljutott a csúcsra, ami után már a hanyatlás következik. Már az elismerés előtt belevágott egy új regénybe, ezért nehezen éli meg, hogy kiesik a munkából. Nem könnyűek az egy „rendes állással felérő” kötelezettségek, mint most a papírkötésű kiadással járó interjúsorozat, promóciók, a küszöbön álló amerikai és ausztráliai út. Végül megnevezte azt a könyvet, ami a legnagyobb hatással volt rá, Kertész Imre Sorstalanságát, egy gyakori téma minden mástól különböző érzéseket kiváltó feldolgozását.
