Válságban a napelempiac, a nemzeti minimumhoz is kell a változás

A rezsicsökkentésre mint politikai termékre fordított költségvetés reformját indítványozza a csütörtöki XXI. Szolár Konferencia előzeteseként „az új kormány részére” összeállított javaslatcsomagjában a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ). Szükségesnek tartják ugyanis a tudatos energiafelhasználás ösztönzését. Azok, akik szeretnék, megújulóenergia-hasznosítással hadd érjenek el tartós, hosszú távú és valós rezsicsökkentést - fűzik hozzá. Emellett indítványozzák a hazai vállalkozásokat hátráltató és energiabehozatalra ösztönző Robin Hood adó eltörlését is. A díjrendszer vegye figyelembe az otthoni energiatárolást, a hálózatot újfent nyissák meg a termelők előtt, a szélerőmű-építéseket könnyítsék meg, illetve a rendszerhasználati- és energiadíj számlán belüli arányát is billentsék helyre - követelik többek között.

A konferencián bemutatandó 2026–2030-as MNNSZ-program a hazai napenergia-ipar fejlesztése és a villamosenergia-rendszer megújítása céljából „az új kormányzat és az új szakminisztérium részére” átfogó megoldási javaslatokkal él – fogalmaz közleményük. Az elmúlt időszakban az állami és szakpolitikai szervek intézkedései, a kormány irányelveivel is ellentétben, piaci körülmények helyett központosított és kiszámíthatatlan környezetet létrehozva, gátolták a fejlődést – rögzítik. Pedig Magyarország jelentősen növelhetné a megújulók arányát, erősíthetné az energiafüggetlenséget és új növekedési pályára állíthatná az ágazatot – vélik. Bár a napenergia-ipar a gazdaság motorja, az akadályok lebontása és a versenyképesség kialakítása még kérdéses – idézik Kiss Ernő MNNSZ-elnököt. Javaslatcsomagjuk középpontjában a beruházások ösztönzése, a lakossági napelemes rendszerek újraindítása és az energiatárolás áll. Bizonytalanság és központi támogatások helyett a valós piaci igényekre épülő, tisztességes verseny teremt munkahelyeket, illetve alacsonyabb és kiszámíthatóbb energiaköltségeket – teszi hozzá Szilágyi László alelnök.

Hasonló következtetésre jut februári kutatása alapján az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az Idea Intézet is. A reprezentatív felmérés tanúsága szerint a magyarok döntő többsége pártállástól függetlenül támogatja a napenergia terjedését és a lakossági villamosítás gyorsítását – közlik. A lakosság 85 százaléka enyhítené a telepítési korlátokat: a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága és a társasházi beruházással járó papírmunka akadályozzák a széleskörű terjedést. Pedig a napelem mérsékli a hagyományos fűtőanyagok használatát és az energiafüggőséget. 84 százalék támogatná a gázbojler- és főzőlapcserével ösztönzött villamosítást, 75 százalék az okosmérőket, 72 százalék pedig maga is telepítene szolárpanelt. 62 százalék támogatná a hálózathoz csatlakoztatott erkélynapelemeket, 57 százalék pedig saját energiatárolót is igénybe venne. 57 százalék ugyanakkor tart a kiszámíthatatlan szabályozástól. Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet programvezetője a kutatás legfontosabb üzenetének a napenergia melletti, lényegében teljes nemzeti egységet tartja. A lakosság készen áll az energiaátmenetre, de az államnak le kell bontania az akadályokat – idézik ennek kapcsán Sütő Annát, az Idea Intézet kutatási igazgatóját.

Bár a sűrűn lakott, belvárosi, társasházas övezetekben különösen fontos lenne a helyi energiatermelés, a fővárosi Nappal hajtva! program, illetve a közműhatóság nyilvántartása szerint a panelek egyelőre inkább a kertvárosi, családi házas övezetekre jellemzők. A településképi szabályokon keresztül a társasházi engedélyezés egyszerűsítését, az okosmérőórák áthelyezéséhez és szabványosításához kapcsolódó előírások jelentős enyhítését, valamint a költségek átvállalását javasolják. A villamosítás elkerülhetetlen: a 2050-es nettó szén-dioxid-kibocsátási tilalmon túl a gázfüggés ma is jelentős energiafüggetlenségi- és árkockázat. A főzési és melegvíz-előállítási földgázt a lakosság ötödénél néhány év alatt ki lehetne váltani. A két szervezet a napenergia és a lakossági villamosítás ügyében leginkább az állami cselekvést hiányolja. Ennek jegyében átláthatóbb szabályozást, pontos adatokat, gyorsabb engedélyezést, célzott támogatásokat és hálózati fejlesztéseket igényelnek.