Virágzik a cseresznye, de a japán szakuraünnep legfelemelőbb része a hervadás. Minden pillanatnyi, megismételhetetlen, múlandóságában igazán szép. Az élet törékenysége nem tragédia, hanem a hála és a csodálat alapja: Czigány György keresztény gyökerű lírája is vissza-visszatér ehhez a gondolathoz. „A hervadás is hála” – írta 2002-ben megjelent versében, az Orgonás áhítatban. Zeneiség, hit, a mindennapok szakralitása: nemcsak rádiós és televíziós szereplőként, hanem költőként és íróként is maradandót alkotott; kilencvenéves korában jelent meg 31. kötete.
Bencés diák volt Győrben. A katolikus Zászlónk folyóirat irodalmi pályázatát 1946-ban nyerte meg egy háborús novellával. Ezekben az években került konzervatóriumba, és már fiatalon virtuóz darabokat játszott. A Zeneakadémián Kadosa Pál tanítványa volt. Zongoraművészi diplomahangversenyét 1956 tavaszán adta, de előadóművészként csak néhány évig működött. „Nem volt bennem olyan elementáris zenei tehetség, mint a nagy zongoraművészekben, erősebbnek bizonyult az irodalmi alkotás iránt érzett vágy. Így békésen és szeretettel kezdtem foglalkozni a rádiózással, a televízióval, mellette az irodalommal” – emlékezett vissza.
Generációk közös élményévé tette a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című zenés vetélkedőt, amelyet ötletgazdaként 43 éven át vezetett a Kossuth, majd a Katolikus Rádióban. Sokak emlékezetében a Házimuzsika, a Zene, zene, zene, a Csak a derű óráit számolom vagy a Kapcsoljuk Rómát! is elképzelhetetlen nélküle. Közben számos képzőművészeti tárgyú írást publikált; Borsos Miklós, Cziráki Lajos, Illés Árpád és Szántó Piroska kiállításait is ő nyitotta meg. Fodor Andrással a Fészek Klubban filmeseket, fotográfusokat, zeneszerzőket, képzőművészeket és írókat hoztak össze – Mándy Iván, Nádasdy Kálmán, Ottlik Géza, Pilinszky János és Weöres Sándor is a barátságába fogadta.
Elképesztő műveltsége mellett lenyűgöző volt emberi tartása is. Néhány éven belül veszítette el első feleségét és fiát, Czigány Zoltán filmrendező-írót. „Együtt kell élni azzal a tragikummal és örömmel, ami az életben van: valószínű, hogy az ember létének ez a feszültség az alapja” – mondta, mintegy saját életére is útmutatást adva.
