Pécs;késés;tűzoltóság;építkezés;cég;eltűnés; NER;tűzoltólaktanya;

Milliárdos a kár, a két cég vezetői eltűntek, legkorábban 2030-ban tripla költségért kaphat méltó laktanyát a pécsi tűzoltóság

Két vélhetőleg kormányközeli cég csúfos kudarca játszott szerepet abban, hogy immár hét évet csúszik és akár a tervezett összeg háromszorosába kerül majd a pécsi tűzoltó laktanya felújítása. Emiatt azonban senkit se vonnak felelősségre.

Legkorábban 2027 tavaszán startolhat újra a pécsi tűzoltóság Engel János utcai épületének felújítása és bővítése. Eredetileg 2023-ig és uniós támogatásból szerették volna elvégezni ezt a munkát, ám jelenleg arra van esély, hogy 2030-ban fejezik majd be a baranyai lánglovagok szánalmas állapotú bázisának korszerűsítését.

A beruházás leállásáról és annak okáról írtunk már. A BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2021 januárjában kötött szerződést a laktanya felújításának kiviteli munkáját elnyerő két cég, a Falcon Global Zrt. és az Octopus Invest Kft. konzorciumával. Az egyazon tulajdonosi körhöz tartozó, két, fővárosi cég 3,3 milliárdért vállalta a 6 ezer négyzetméteres hasznos alapterületű épületegyüttes kivitelezését.

A két cégnek nem volt szakmai rutinja, ezért alvállalkozókra bízták a kivitelezést, akik 2,4 milliárdért vállalták el a munkát. Az Octopus vezette konzorcium azonban nem biztosította az építkezéshez szükséges terveket és engedélyeket, s az alvállalkozókat csak részben fizette ki, így a munkák leálltak. Az OKF látva ezt, 2022-ben szerződést bontott a generálkivitelezővel A földből még csak épp kilátszó új épületet azóta az enyészet pusztítja.

Mivel a katasztrófavédelemnek feltétlenül szüksége van a felújított Engel utcai laktanyára, tavaly augusztusban megkérdeztük a főigazgatóságot, hogy mikor tervezik folytatni a beruházást.

Azt válaszolták, hogy már 2025 őszén kiírják a kivitelezésre a közbeszerzést, és a munkák 2026 tavaszán elkezdődnek. Ám ez nem történt meg, 

ezért a napokban újra megkerestük az OKF-et. Ezúttal azt a választ kaptuk, hogy a kiviteli tervek átdolgozása megtörtént, ezek ellenőrzését az Építési és Közlekedési Minisztérium 2026 márciusában lezárta, amely után a minisztérium az épület kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárást ki fogja írni. A közbeszerzési eljárás lezárását követően, várhatóan 2027 tavaszán kezdődhetnek meg a pécsi tűzoltóság épületének kivitelezési munkálatai. A fentiekből prognosztizálható a 2030-as laktanya-avatás.

Arról is kérdeztük a főigazgatóságot, hogy az újraindított beruházás immár mennyiből valósítható meg, ezt azonban egyelőre ők sem tudják, a pontos összeg a közbeszerzés kiértékelése után derül ki. Annyit viszont megosztott velünk az OKF, hogy az uniós finanszírozású fejlesztési program, a KEHOP összesen 6 milliárd forinttal támogatja a bázis megépítését. Az általunk megkérdezett szakemberek minimum 9-10 milliárdra becsülik a laktanya kivitelezésének teljes költségét, így a folytatás finanszírozása jelentősen megterheli majd a magyar költségvetést.

Vagyis - az infláció miatt - tripla annyi pénzből épül majd meg a pécsi bázis, mint amennyiből 2023-ra megépült volna. A pluszkiadás nagyban köszönhető a beruházást első lépésben földbe állító konzorciumnak, amely gyalázatos teljesítménye ellenére zsebrevágott több mint egymilliárd forintot.

Ám ahogy a laktanya beruházás nem ment előre az elmúlt négy évben, úgy a milliárdos kárt okozó cégek felelős vezetőinek elszámoltatása sem. Nehezen elfogadható, hogy a nyilvánvaló károkozást megússzák a tettesek. 

Pedig - a jelek szerint - ez várható. Ezt a hoppon maradt alvállalkozók és a történetet részben ismerő baranyai tűzoltók azzal magyarázzák, hogy a két cég vezetőinek jó kapcsolata van a kormánnyal. Sőt, a beruházás kezdetén elterjedt, hogy a cégekben érdekeltséggel bír a miniszterelnök öccse, Orbán Áron is. Ezt azonban semmilyen dokumentum nem erősítette meg. Az viszont, hogy a két cég kivételezett helyzetű volt, nem kérdéses. Máskülönben a 2020 után kiírt közbeszerzéseken hogyan nyerhetett volna folyamatosan a két, addig jelentéktelen árbevételű, a kivitelezéshez nem értő cég?

Utóbb a cég-kettős sorozatban nem tudta befejezni az elnyert munkákat. Megírtuk, hogy nem készültek el például az őriszentpéteri általános iskola 590 milliós korszerűsítésével és Vácon egy bölcsőde 415 millióért vállalt kivitelezésével, ezért mindkét helyen szerződést bontottak velük. Ez történt Csornán és Mosonmagyaróváron is, ahol tanuszoda megépítésére kötöttek kontraktust 1,2, illetve 1,1 milliárdért. De nem boldogultak a piliscsévi iskola 80 milliós korszerűsítésével se.

Mindenütt azért álltak le a munkák, mert a Falcon-Octopus tandem nem fizette ki az alvállalkozókat. Emiatt 2023 tavaszán felszámolás indult a két cég ellen.

Büntetőeljárás, érdemi adóvizsgálat sosem indult a tartozásaikkal mit sem törődő cégek ellen. Pedig feljelentés volt ellenük több is. Emiatt a kifizetetlen alvállalkozók arra gondoltak, hogy a két cég valamiféle védettsége élvez. Mi is erre következtettünk, amikor az Octopus felszámolásakor hiába kérdeztük 2023-ban és 2025-ben a felszámolót, a Vámház-Audit Zrt.-t arról, mekkora adósságot hagyott maga után a cég, s gazdálkodásuk felveti-e valamilyen bűncselekmény gyanúját - az eljárást vezető Muth Ferenc azt mondta, hogy ő nem köteles a sajtónak nyilatkozni. Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője 2023-ban 4 milliárdot meghaladó tartozásról tudott, meg is kérdezte ennek okáról a parlament egyik ülésén Pintér Sándor belügyminisztert, ám a honatya sem kapott értékelhető választ.

Egyébként korábbi cikkünk megírásakor kerestük az Octopus és Falcon tulajdonosait, Németh Jánost és Németh Zsuzsannát, hogy megtudjuk tőlük: miért nem sikerült soha egyetlen munkát se befejezniük. A házaspár elérhetetlen volt. 

A laktanya-építés kudarcával kitartóan foglalkozó atlatszo.hu is próbált beszélni a tulajdonosokkal, ám ők se tudtak kapcsolatba lépni a párral. A tényfeltáró lap is értesült a kormányfő testvérének állítólagos Octopus-beli érintettségéről, meg is kérdezték erről Orbán Viktor sajtófőnökét, aki ennyit válaszolt: „a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel”.

Úgy tűnik, az Octopus és a Falcon irányítóin senki sem kéri számon az elherdált milliárdokat. Nincs hír arról, hogy bárhol is folyt volna olyan büntetőeljárás, ami az ő felelősségüket vizsgálta. Erről most újra megkérdeztük a katasztrófavédelmi főigazgatóságot, ám ők se tettek említést semmiféle vizsgálatról, és arról se, hogy Falcon-Octopus által okozott kárból akár egy forint is megtérült volna.

Mutat hasonlóságokat a miniszterelnök stílusa az MSZMP korábbi főtitkáráéhoz.