Milyen a háztartási-házastársi líra? Többek között ez derült ki Grecsó Krisztián Ott maradtok egymásnak című verseskötetének bemutatóján a 15. Margó Irodalmi Fesztiválon a Margitszigeten, ahol Valuska László, az esemény igazgatója kérdezte az író-költőt. Az új könyv két ember együttéléséről és a gyereknevelésről szól, vagy - ahogy a szerző fogalmazott - van benne „főzelékszag, rántás, elhagyott lego darabok”, melyek egyáltalán nem hagyományos költészeti témák.
Szóba került a májusban ötvenéves Grecsó életútja is, a szerző felidézte indulását. – Három bukott verseskötetem volt, nem apróztam el. Arra gondoltam, ha egy pálya jól indul, azt ne engedjük el – mondta, példának hozva fel a 2001-es Caspar Hauser című bibliofil kiadványát, amelyet kétszáz számozott példányban adott ki a Békés Megyei Könyvtár. – Szinte minden példányt dedikáltam, ehhez képest semelyik kötetemmel nem találkoztam ennyit antikváriumban, mint azzal. Tehát a kedves barátaim, kollégáim, ismerősök adták be.
Grecsó elmondta, hogy az irodalmi szocializációjában a versnek végtelen fontos szerepe volt. Tagja volt az 1996-ban indult Sárkányfű irodalmi folyóiratnak, amelyben a versről szóló diskurzusok folytak, illetve társaival örültek annak, hogy akkoriban a magyar irodalomba a posztmodern után visszatért a történet. – Abban a pillanatban, amikor a nagy lapok elkezdtek bennünket leközölni, az a folyóirat szétesett, ennek ellenére a vers nekem végig ottmaradt.
Felidézte, amikor 1995-ben Kemény István költő a tizenkilenc éves Grecsót bemutatta és méltatta az Élet és Irodalomban, ami mai szemszögből azért is különleges, mivel Grecsó a hetilap szerkesztője. Kemény akkor felajánlotta neki, hogy működik nála egy írói kör csütörtökönként, így ha véletlenül arra jár, csöngessen föl. – Először ritkábban, aztán kifejezetten gyakran jártam Istvánékhoz, kaptam egy hokedlit, és hallgattam, hogy a nagy költők miről mesélnek – mondta Grecsó, hozzátéve, a körben Térey János, Peer Krisztián, Kun Árpád és Vörös István is benne volt. Grecsót akkor lenyűgözte, hogy a résztvevők hogyan beszélnek az irodalomról, nem tudta, hogy ezt így is lehet. – Igazából a bölcsészkaron már nagyon sok meglepetés engem nem ért - folytatta.
„Járkálok fel-alá, és az angyalokról gondolkozom, most is járkálok, ne higgyenek a szemüknek, úgy látszik, hogy állok, és beszélek egy mikrofonba, de nem, a valóságban én most körbe-körbe, az egyik saroktól a másikig, és vissza oda, ahonnan elindultam” – olvasta fel Krasznahorkai László december 7-én elhangzott A stockholmi beszédének elejét Máté Gábor színművész a Mennyei futárok című eseményen, melyen a zenét Víg Mihály szolgáltatta, az estet az irodalmi Nobel-díjas írónak és alkotótársának, a januárban elhunyt Tarr Bélának szentelték. Az elhangzott szövegeket Krasznahorkai szerkesztője, Szegő János válogatta, és ügyelt arra, hogy az életmű több pontjáról is hozzon részleteket. Így került elő Az ellenállás melankóliájából az a jelenet, amikor Valuska, a falu postása meglátogatja a zenetudós Eszter urat, hogy ételt hozzon neki, amikor a Herscht 07769 című kötet főszereplője, a falmosó Florian Herscht éppen Johann Sebastian Bach zenéjének tökéletességén elmélkedik, vagy amikor legújabb műve, A magyar nemzet biztonsága dr. Papp András nevű lepkekutatója azt ecseteli, hogy régen az igazi Bambit narancsolajból csinálták. Az esten Víg Mihály zongorajátékával megidézte Tarr Bélát és filmjeit, a teremben szinte megállt a levegő, amikor felcsendültek a Valuska című szerzeményének taktusai a Werckmeister harmóniák című filmből.
A Margó Fesztiválon a fiatal tehetségek is képviselték magukat, Vajna Ádám például, aki eddig költőként volt ismert, bemutatta első prózakötetét, melynek címe: Ami valójában Fancsikán történt. A történetben a XV. századi fiktív falu, Fancsika lakói arra vágynak, hogy településük szabad királyi városi rangra emelkedjen, miközben új hóhér érkezik hozzájuk, amivel kezdetét veszi egy borzongató karnevál. Tóth-Czifra Júlia, a kötet szerkesztője az írót arról kérdezte, hogyan hatottak rá az elődei, melynek kapcsán Vajna kiemelte, hogy akárcsak példaképeinél, Takács Zsuzsánál, Szálinger Balázsnál és Parti Nagy Lajosnál, úgy nála is fontos a játékosság, szeret azzal kísérletezni, hogy mit tud kihozni a nyelvből. A jelen könyv kapcsán is az volt a fő kérdése, hogy vajon lehet-e regényt úgy írni, ahogy korábban verset írt. – Abban lelem az élvezetet, ahogy a történet folyik, és nem abban, hogy hova lyukadok ki. Ezt úgy képzelem el, hogy kézen fogjuk egymást a magyar nyelvvel, és valahova kilyukadunk.
Margitszigeti túra
A Margó Fesztiválon nemcsak az irodalomról volt szó, hanem a Margitsziget híres épületeiről is, melyeket egy túra keretében mutatott be Fürdős Zsanett, a We Love Budapest újságírója. Kiderült, hogy az eseménynek helyt adó Kristály Színtér egykor palackozó volt, tervezője, Vidor Emil pedig ihletet merített a szemközti Hajós Alfréd Sportuszoda stílusából, melyet a kétszeres olimpiai bajnok és építészmérnök álmodott meg. Az Ybl Miklós tervezte egykori Nagyvendéglő a vidéki kúriákat idézi meg, a Palatinus Strand pedig a Bauhaus-stílust, noha tervezői, idősebb Janáky István és Szőke Károly nem jártak a Bauhaus-iskolába.
