A Tisza Párt elnöke emlékeztetett, a kampányban is sokszor szóba került: Magyarország érdeke az eurózónához való csatlakozás.
Felidézte, hogy Bulgáriában már euróval fizetnek, miközben Magyarország nem használta ki azt az előnyt és flexibilitást, amit a nem eurózóna-tagság egy pénzügyi válság idején nyújthatott volna, sőt a kormány visszaélt ezzel, óriási inflációt okozott, nagyon rossz gazdasági döntéseket hozott, növelte az államadósságot, és nem betartotta, hanem szembement a maastrichti kritériumokkal. Úgy vélte, ezért a magyar emberek és a magyar vállalatvezetők többsége is úgy gondolja, hogy a magyar gazdaságnak stabilitást adna, ha kijelölnék az eurózóna-csatlakozás dátumát.
Hozzátette: a kampányban is azt mondta, és most is azt tudja mondani, hogy először meg kell nézni a költségvetés valós helyzetét, a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, majd le kell folytatni egy relatíve gyors szakmai és társadalmi egyeztetést az eurózóna-tagságról. Ezután lehet dönteni a csatlakozás várható időpontjáról, illetve arról, hogyan tudja Magyarország betartani és teljesíteni a szükséges maastrichti kritériumokat, ami szerinte az ország érdeke is.
Ami a befagyasztott uniós pénzeket illeti, Magyar Péter hangsúlyozta, rendkívül fontos a minél előbbi visszaszerzésük, egy jelentős részénél nagyon szigorú határidők vannak, és van olyan tétel, amelynél az ország már 2026 augusztusában kifuthat az időből. Elmondta, hogy ezt a magyar fél is tudja, és az Európai Unió intézményei, valamint az Európai Bizottság is tisztában vannak vele. Közölte: világosan jelezte, mit tudnak vállalni, mi az, ami jó Magyarországnak, a magyar vállalatoknak és a magyar embereknek, és mit kér az Európai Bizottság is. Négy pont van,
a korrupció elleni intézkedéseket, beleértve az Európai Ügyészséghez való csatlakozást,
az igazságszolgáltatás és a nyomozó hatóságok függetlenségének helyreállítását,
a sajtószabadság biztosítását és a propaganda tiltott állami támogatásának megszüntetését,
valamint az akadémiai szabadság visszaadását,
a magyar egyetemek felszabadítását és visszaadását a szenátusnak, az egyetemi polgárságnak, továbbá a kutatóintézetek visszaadását a kutatóknak. Hangsúlyozta: ezeket tudják vállalni, full stop.
Arról is beszélt, hogy az első útja Varsóba, a második Bécsbe, a harmadik Brüsszelbe vezet majd. Szerinte ezt akár egy-két nap alatt is abszolválni lehet, mert nagyon gyorsnak kell lenni. Reményét fejezte ki, hogy addigra elő lehet készíteni egy megállapodást. Jelezte: még aznap röviden beszélni szeretne Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is, hogy megismételje, mit tudnak vállalni, és meghallgassa, milyen határidőket tartanak elképzelhetőnek. Az Orbán-kormány már kétszer egymilliárd eurót elveszített 2024 végén és 2025 végén, ezért ők nem szeretnének több pénzt elbukni.
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelynek még egy fillért sem sikerült lehívnia a Covid-válság utáni helyreállítási alapból, 3900 milliárd forint a tétA harmadik kérdésre válaszolva azt mondta, számára ez már meghozott döntés, de egyeztetni fog az uniós vezetőkkel. Úgy fogalmazott, ha bármilyen további döntés kell is hozzá, az már csak technikai döntés lehet, mert az érdemi döntés decemberben megszületett. Hozzátette: a következő egy hónapban, vagy reményei szerint ennél rövidebb ideig még Orbán Viktor lesz az ügyvezető miniszterelnök, és tegnap is elmondta neki, hogy ha van olyan nemzetközi szerződés vagy bármilyen kötelezettség, amelyről dönteni kell, vagy amelyet az ország szempontjából fontosnak tart, akkor hívja fel, mert most már tudja a telefonszámát, és tudnak beszélni róla. Egyúttal világossá tette: el is várja, hogy mint leendő miniszterelnököt tájékoztassák, és lehetőleg ne is hozzanak döntéseket. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha Orbán Viktor valamit blokkol vagy támad, és az az ország vagy Európa szempontjából fontos, akkor szintén várja a hívását.
