Nem csak a magyar utcákon volt tapasztalható gátszakadás a magyar választási eredmény után. Az európai politikusok, illetve a patinás nemzetközi lapok is lelkesen reagáltak. Az eltelt másfél évtizedben már hozzászokhattunk ahhoz, hogy ha Magyarországról volt szó a nemzetközi sajtóban, a cikkek hangütése többnyire csak negatív lehetett, hiszen arról szóltak, hogyan tette zsebre az Orbán-kormány az uniós adófizetők pénzét, vagy éppen milyen újabb ötlettel állt elő az uniós döntéshozatal akadályozására.
Az uniós vezetőknek ebből a hozzáállásból már nagyon elegük volt. Brüsszelben és az európai fővárosokban azonban kivártak, a látszatát is igyekeztek elkerülni annak, hogy beleszóljanak a magyar választásba. Jól ismerik a magyar propagandagépezetet: egy rosszul megfogalmazott mondatba belekapaszkodnak, plakátokra teszik, elárasztják vele az országot, és tovább szennyezik az online teret.
Most azonban új fejezet kezdődött. A vezető uniós szereplők már most fontos partnerként tekintenek a következő magyar kormányra.
Ezt jól mutatják Ursula von der Leyen, Friedrich Merz és több más európai vezető gyors gratulációi és támogató üzenetei. Fellélegeztek amiatt is, mert megszabadulnak egy nyíltan Oroszországot támogató uniós kormányzattól.
Különösen érdekes volt azon vezetők reakciója, akikkel Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápolt: látványos pálfordulásnak lehetünk tanúi. Donald Trump, aki többször is barátjának nevezte a leköszönő miniszterelnököt, hirtelen jó embernek nevezte Magyar Pétert, és azt mondta róla, jó munkát fog végezni. Reakciója cseppet sem meglepő. Trump nem arról híres, hogy szeret a vesztes oldalára állni. Számára Orbán máris a múlt embere. Robert Fico is gyorsan együttműködést ajánlott a leendő magyar miniszterelnöknek, noha a választás előtt még nyíltan Orbán mellett állt ki. Pedig a 2027 őszén esedékes szlovák parlamenti választásra készülő kormányfő számára különösen kellemetlen a magyar belpolitikai fordulat, hiszen Orbán Viktorral együtt akadályozták az uniós döntéshozatalt, igaz, Fico pragmatikusabban viselkedett magyar kollégájánál. Fico a voksolás előtt azt is mondta, ha Orbán veszít, egyedül folytatja majd a Brüsszel elleni harcát, de a szlovák szakértők jó része ezt megmosolyogja: Pozsony egyszerűen nem tényező. Fico és Magyar Péter biztosan nem pálinkáznak majd együtt: a Tisza Párt elnöke jelezte, kormányra kerülve tárgyalni akar a szlovák féllel a Beneš-dekrétumok ügyéről. Andrej Babiš, Orbán Viktor cseh szövetségese, láthatóan nem sokáig siránkozott a Fidesz súlyos veresége miatt: már hétfőn prágai látogatásra hívta Magyar Pétert.
Problematikusabb lehet a helyzet Szerbiával. Aleksandar Vučić elnök számára Orbán Viktor volt az egyik legfontosabb uniós szereplő és jó barát, aki fittyet hányva a sorozatos belgrádi jogsértésekre, támogatta Szerbia uniós integrációját. A leköszönő magyar kormányfő azt remélte, hogy Belgráddal tovább erősítheti az EU-n belüli illiberális tengelyt.
A magyar választás legnagyobb vesztesei nemcsak ők, hanem a Patrióták Európáért szereplői is. Ez Orbán Viktor egyik személyes projektje volt: közvetlenül a magyar uniós elnökség előtt hozta létre a pártcsaládot, ennek révén akarta elfoglalni Brüsszelt és demonstrálni, ő maga milyen fontos európai tényező. Bár a Fidesz képviselői továbbra is ott ülnek majd a frakcióban, jelentőségük már nem lesz a régi, mivel az Orbán-mítosznak vége, és megrendült a legyőzhetetlenségébe vetett hit. Nem lenne meglepő, ha a Patrióták egyes pártjai más frakciók felé kacsintanának.
Magyar Péter előtt számos tennivaló áll. A legfontosabb feladat, hogy mielőbb megszerezze a befagyasztott uniós forrásokat. Az Európai Unión biztos nem múlik majd, hogy mielőbb megállapodásra jussanak.
Az EU is Magyarország megerősödésében érdekelt, és abban, hogy a magyar választók is lássák: az illiberális rendszer számára nem prioritás az emberek jóléte, szemben a demokratikus berendezkedéssel.
Hamarosan talán a kevésbé elvakult Fidesz-szavazók is megértik: Brüsszelt nem elfoglalni kell, hanem együttműködni vele. Ez mindannyiunk érdeke, pártállástól függetlenül.