A baranyai településen a fideszes jelölt több mint 60 százalékot, a tiszás induló nem egészen 40 százalékot kapott a parlamenti választáson. Az országos átlaghoz képest feltűnően jól teljesített a Fidesz, ha viszont azt nézzük, hogy négy évvel ezelőtt az ellenzék ugyanitt csupán 5 százalékot ért el, akkor a Tisza Párt eredménye kiemelkedően jónak számít. A 69 százalékos részvétel is magasabb volt a korábbi 64 százaléknál. A településen túlnyomórészt cigányok élnek.
Magyar Péter pártjának jó szereplése szoros összefüggésben van azzal, hogy Balogh Krisztián, a falu független polgármestere – ahogyan azt lapunknak elmondta – már több mint egy éve „felvállalta” a Tiszát.
– Felvilágosítottuk a romákat arról, hogyan működik a Fidesz rendszere. Van három-négy egyesület, amely tízmilliós pályázati pénzeket kap a Fidesztől, de ezt nem a falu hasznára fordítják, hanem arra, hogy begyűjtsék a szavazatokat
– számolt be a polgármester.
- A romáknak nincs se társadalombiztosítása, se megélhetése – folytatta. A falubeliek közül mára sokan felismerték, hogy nekik ez nem jó. Hála Istennek – büszkélkedett Balogh Krisztián – „legalább annyit sikerült elérnünk, hogy a majdnem teljesen fideszes településen 40 százalék a Tiszára szavazzon.” Annak ellenére, hogy a fideszesek falunapot rendeztek és sonkákat osztogattak. A maga részéről ő „nem ment bele ilyen dolgokba”, inkább azzal kampányolt, hogy az „igazat mondta” az embereknek.
„Most elgondolkodhatok, hogy ki merjek-e menni az utcára, mert vagy a tiszások, vagy a fideszesek vernek meg, mint szavazatvásárlót”A polgármester úgy veszi észre, hogy a helybéliek – függetlenül attól, melyik jelöltre szavaztak – „sokkal boldogabbak, sokkal nyugodtabbak, mint a választás előtt voltak”. Az előző, 2024-ben leváltott polgármester – aki tetemes adósságot is hátrahagyott – Balogh Krisztián állítása szerint elintézte, hogy a faluban ne legyen közmunka. A romák most abban reménykednek, hogy újra lesz közfoglalkoztatás: más esélyük ugyanis nincs, hogy munkát találjanak.
Nem lehet azt állítani, hogy a jórészt romák lakta települések mindegyikében gyökeres változások zajlottak le. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyétén például a kormánypárti jelölt – kifejezetten alacsony, 55 százalékos részvétel mellett – a voksok több mint 93 százalékát megszerezte.
Bármennyire furcsán hangzik, számára ez némi visszaesést jelent: négy éve ugyanis a csenyétei lakosság 98,5 százaléka szavazott rá. Akkor az egész faluban mindössze ketten akadtak, akik másvalakire húzták be az ikszet, most tizenketten.
A szintén borsodi Bódvalenkén ugyancsak toronymagasan – gyér érdeklődés mellett, viszont közel 96 százalékkal – nyert a Fidesz által indított politikus. Rekordot azonban nem sikerült dönteni, hisz ebben a faluban előző alkalommal 100, azaz száz százalékot söpört be a kormánypárt.
Az alföldi kunhegyesi járásban lévő Tiszabura tavaly ősszel választási botrányai révén volt rendszeresen szereplője a híreknek: szavazatvásárlások miatt kétszer kellett megismételni az időközi önkormányzati választást. A községben tarolt a Fidesz, de némileg kisebb arányban, mint 2022-ben. Az egyik szavazókörben 73, a másikban 85 százalékot kapott ugyanaz a fideszes jelölt, aki négy évvel ezelőtt jócskán 90 százalék fölött produkált.
A szavazatvásárlások és láncszavazások nem szűntek meg a szegény falvakban, de számuk bizonyosan csökkent, köszönhetően annak, hogy a De! Akcióközösség – amely A szavazat ára című nagy feltűnést keltő dokumentumfilmet készítette – úgynevezett őrszemeket toborzott a választásra. Tímár Áron, az akcióközösség elnöke az Átlátszónak elmondta, hogy sok helyen a 2100 önkéntes puszta jelenléte megakadályozta a csalásokat.
