Elvesztettem a kontrollt magam felett, egyfolytában a közösségi hálón lógtam – így mutatta be gyerekkori önmagát a kaliforniai bíróságon az a 20 éves Kaley, aki pert indított édesanyjával együtt a META (Facebook, Instagram, WhatsApp) és a Google (YouTube) ellen digitális addikció okozta betegsége miatt. „Nem volt olyan óra a 24-ből, amelyben ne csekkoltam volna be. Összefolytak az éjszakák a nappalokkal, nem csoda, hogy állandó nyugtalanság, szorongás, depresszió lett úrrá rajtam, miközben azt is éreztem, ijesztő látványt nyújtok, mert a ziláltság kinézetére is rányomta bélyegét. Egész nap online akartam lenni” – hangoztak el ezek a mondatok, s a perben a bíró a javára döntött, hat millió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezve az általa megnevezett, közösségi hálóhoz köthető cégeket.
Nem sokkal ezelőtt a new-mexikói bíróság márciusban döntött hasonlóképpen, Ellen Roome pedig a TikTokot perelte be fia haláláért. Az egyre gyarapodó jogi esetek a Szilícium-völgy tekintélyét alaposan megtépázzák, noha ők tagadják, hogy a közösségi média az egyetlen és elsődleges okozója a felmerülő mentális problémáknál, hisz a gyerekek vagy tinédzserek legproblémásabb fejlődési szakaszában sok minden más is befolyással van rájuk, nem az applikáció rontja meg őket. De ez feltehetően még csak a kezdet. Az egykori dohánytermékek-, illetve szerencsejátékok okozta szenvedélybetegség nyomán indult perek mintájára gyorsultak fel most be a közösségi háló elleni feljelentések.
Eközben viszont a tudomány is igyekszik lépést tartani az ijesztő esetekkel. A legfrissebb kutatási eredmények arra figyelmeztetnek, hogy az online addikció nem csak a mentális egészségre hat károsan, de a kognitív képesség is hanyatlásnak indul, tekintve a figyelemkoncentrációt, az emlékezőképességet, amelyek összességében az öregedés folyamatát gyorsítják fel. Ugyanakkor a tudomány arra is reflektált, hogy a feltételezettnél sokkal jobban tudjuk kontrollálni ezeket a folyamatokat, amikor saját magunkon érzékeljük a káros hatást eluralkodni. S a megoldás nem is lehetne egyszerű – összegzi a kutatások eredményeit a Washington Post, azzal a felszólítással:
Tarts szünetet!
Az átlag amerikai durván napi négy és fél, öt órát gubbaszt a telefonja felett. S még ha valaki 2-3 órára csökkenti is a napi használatot, akkor is legalább másfél hónapot (vagy ennél sokkal többet!) tölt el úgy egy évben, hogy megfosztja magát valamilyen – az egészségi állapotára nézve mindenképpen kedvezőbb időtöltéstől.
Noha a digitális detoxikáció – mint divatos szóhasználat – úgy tűnik, mintha sokak rögeszéméje lenne, de a Georgetown Egyetem kutatása szerint a teljes elvonás - még ha rövid időre is - meglepő eredményeket képes produkálni. A PNAS Nexus folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kísérletben 467, átlagosan 32 éves jelentkező vett részt.
A résztvevők 14 napon át egy kereskedelmi alkalmazást, a Freedom applikációt használták, amely blokkolja az internet-hozzáférést a telefonon. Hívások és SMS-ek továbbra is engedélyezettek voltak számukra, de így az okostelefon „butatelefonná” vált.
Az online töltött idejük 314 percről 161 percre csökkent, és a periódus végére javult a tartós figyelmük, mentális egészségük és jóllétük is.
A kutatók szerint a tartós figyelem javulása nagyjából egyenértékű volt 10 évnyi – az életkorral összefüggő koordinátákat is figyelembe véve – hanyatlás mértékével, és a beavatkozás, azaz a digitális detox hatása a depressziós tünetekre nagyobb volt, mint az antidepresszánsoké.
Két dolog azonban még inkább meglepte Noah Castelót, az Albertai Egyetem Üzleti Karának docensét és a tanulmány társszerzőjét, Kostadin Kushlevet: még azoknál is pozitív hatások jelentkeztek, akik néhány nap után „csaltak” és megszegték a szabályokat. A kéthetes időszak után végzett utánkövetés során sokan arról számoltak be, hogy a pozitív hatások fennmaradtak.
„Nem szükséges örökre korlátozni magunkat. Már egy részleges digitális detox, akár csak néhány napra, is működhet” — állítja Kushlev.
A kutatók különbséget tesznek a telefonon és a számítógépen történő internethasználat között, és a telefonos használat jóval kedvezőtlenebbnek bizonyult. Kushlev szerint a telefonhasználat inkább „kényszeres és tudattalan”, s aminek következtében az emberek kevésbé figyelnek a társas helyzetre, és emiatt kevésbé is élvezik a társasági életet. „Már egy kis figyelemelterelés is rontja a társasági kapcsolat minőségét, ami hosszútávon a barátok iránti közönyösséghez vezet” — mondta Kushlev.
A novemberben, a JAMA Network Open folyóiratban megjelent harvardi tanulmány közel 400 résztvevővel azt kutatta, hogy már rövid szünet is mérhető különbséget hozhat: egy hét csökkentett okostelefon-használat után a résztvevők 16,1 százalékos szorongáscsökkenésről, 24,8 százalékos depressziócsökkenésről és 14,5 százalékos álmatlanság-csökkenésről számoltak be.
John Torous, a Harvard Orvosi Kar docense és a tanulmány vezető szerzője szerint azonban a digitális detox nem mindenkire van egyforma hatással. Kulcskérdés szerinte annak meghatározása, hogy kik a leginkább veszélyeztetettek, és miért. A kutatások még sok meglepetéssel szolgálhatnak.
Ma már az óvodáskorúak mindennapjainak egy része is a digitális világban zajlik, kulcsfontosságú a szülők szerepeVilágraszóló kutatás indult
Egy nagyobb, több mint 8000 résztvevőt felölelő, 23 országra kiterjedő vizsgálat jelenleg is zajlik a Carnegie Mellon Egyetemen. Steven Rathje kutatásvezető például arra kéri a résztvevőket, hogy két héten át napi legfeljebb öt percre korlátozzák a TikTok, az Instagram, az X és a Facebook használatát. Az adatgyűjtés szeptemberig tart, az eredmények pedig jövő év elején várhatók.
