A filozófiaoktatás reformját, a Nemzeti Filozófia Központ megszüntetését kezdeményezi a Magyar Filozófiai Társaság

Állásfoglalásában a szervezet még a többi között a Magyar Tudományos Akadémia régi struktúrájának helyreállítását és a NER ideológiai támogatására létrehozott intézetek felülvizsgálatát is szorgalmazza.

A magyar filozófiai közélet és intézményrendszer megújításáról, kritikai, szabad gondolkodás jogainak helyreállításáról adott ki állásfoglalást a Magyar Filozófiai Társaság.

Az 1901-től működő szervezet tagjait a honi, filozófiával foglalkozó értelmiségiek, kutatással, oktatással foglalkozó szakemberek adják. A szervezet elnöksége az állásfoglalásban felidézi: 2010-ben összehangolt támadás indult a magyarországi filozófia legjelentősebb képviselői ellen, mely támadás nem egyszerűen e tudósok, hanem az egész filozófiai közélet lejáratására irányult, s alapul szolgált a kritikai, szabad gondolkodás leépítésére. Mint írják, a „Magyar Filozófiai Társaság elnöksége és tagjai külön-külön is határozottan felemelték a szavukat a koholt vádak alapján indult támadás miatt, amelynek kezdeményezői közül egyesek kormánytámogatással létrehozták a Nemzeti Filozófia Központot. A filozófusügyet aztán számos más, a tudomány és a művészeti élet képviselőire irányuló lejárató kampány követte, mely gyakorta a kriminalizáció eszközeivel élt. Az akkor célkeresztbe került filozófusok közül többen nem élnek már. De nem is csak őket illetné meg a társadalmi jóvátétel igénye, hanem azokat a generációkat is, akik, úgymond, »eltűntek a térképről«, akik e lejáratás és ezzel párhuzamosan a filozófiaoktatás leépítése miatt nem választhatták ezt a szakmát, tevékenységet hivatásul.”

Ahogyan arról a Népszava is többször beszámolt, a NER első szimbolikus, valódi értelmiség elleni akciója a 2011. januárban kreált úgynevezett filozófusügy volt. A Magyar Nemzet cikksorozatban félmilliárd forint pályázati pénz szabálytalan elosztásával, lényegében lopással vádolta meg a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének öt munkatársát: a Radnóti Sándort, Heller Ágnest, Vajda Mihályt, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kört. Az ügyben folytatott nyomozást bűncselekmény hiányában 2012 májusában megszüntették. Bocsánatot senki nem kért a megrágalmazottaktól.

„Azt akartam, hogy az egész társaság együtt legyen” – Különtermet kapnak az Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Heller Ágnes saját könyveiMeghalt Vajda Mihály

Az állásfoglalás hangsúlyozza,

Az elnökség tagjai ezért az alábbi lépéseket tartják kívánatosnak:

• 1) a filozófiaoktatás reformjának elindítását, különös tekintettel a középiskolai filozófia- és etikaoktatás, valamint az egyetemi filozófiatanár-képzés helyreállítására;

• 2) az egyetemeken a kancellári és a kuratóriumi rendszer megszüntetését, ezáltal az egyetemi autonómia helyreállítását;

• 3) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) régi struktúrájának helyreállítását;

• 4) a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) égisze alatt álló, nem az akadémiai kritériumrendszer szerint működő kutatóegységek szerepének átgondolását, állami támogatásának megszüntetését;

• 5) a Matthias Corvinus Collegium (MCC) alá kiszervezett kutatások, valamint más, tudományosan értékelhető kutatást nem folytató, a NER ideológiai támogatására létrehozott intézetek felülvizsgálatát, megszüntetését, ennek részeként

• 6) az NKE Nemzeti Filozófia Központ megszüntetésének kezdeményezését;

• 7) a kutatóintézetek visszavitelét a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) égisze alá;

• a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) engedélyező és ellenőrző funkciójának nyomatékosítását minden létező vagy újonnan alakítandó felsőoktatási intézmény számára (beleértve a doktori képzést is);

• 9) az OTKA/NKFI társadalomtudományi pályázati rendszerének helyreállítását; az egyetemekhez, kutatóintézetekhez tartozó kutatócsoportok visszaállítását;

• 10) a pályázati rendszer egészének (beleértve a Nemzeti Kulturális Alap [NKA] vonatkozó programjait) felülvizsgálatát, MTA-kontroll alá helyezését (egy működő ösztöndíjrendszer kidolgozását tanároknak és diákoknak; a posztdoktori ösztöndíjak visszaállítását; a tudományos könyv- és folyóiratkiadás – különös tekintettel a bölcsészettudományokra – újraszabályozását).

A szervezet elnöksége úgy véli, mindezen lépések nemcsak a tudomány intézményrendszereinek megújulására gyakorolnak hatást, hanem a kritikai gondolkodásra képes társadalom újjáépítésének alapjait is jelentik.

A Magyar Filozófiai Társaság továbbá felajánlotta együttműködését a részletes szakpolitikai javaslatok kidolgozásában és a szakmai egyeztetési folyamatokban való részvételben.

Meghalt Heller Ágnes