Rekordszámú diáknak kell helytállni idén az érettségi hetén, az első nap beszámolói alapján viszont a feladatsorok összeállítói nem hallották meg a 2024-ben megváltozott követelményeket bíráló számos szakember hangját. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke úgy fogalmazott lapunknak, mindent egybevéve is az új rendszer legnehezebb középszintű magyar nyelv és irodalom érettségijét írták a diákok hétfőn, míg Kövi Anita pedagógus elkeseredésről, csalódottságról, egyenesen büntetésnek tűnő gyakorlatról számolt be.
Az érettségi első részének szövegértési feladatában Szilágyi Márton irodalomtörténész Jókai Mórról szóló, Én folyton együtt haladtam a megújulókkal című interjúját kellett elemeznie a középszinten vizsgázóknak, amelyet a főszerkesztő Bonczidai Éva készített és amely korábban a Demeter Szilárdhoz tartozó Petőfi Kulturális Ügynökség által kiadott Magyar Kultúra hasábjain jelent meg.
„Az első részre 90 percünk volt, azt gondolom, hogy mindenki úgy érezte, ott azért tempósan kell dolgozni” – számolt be tapasztalatairól Scheib Dominik, a Tatabányai Árpád Gimnázium végzős diákja, aki arról mesélt, többen úgy érezték, a korábbi évekhez képest nehezebb feladatsort kaptak idén. Hasonlóképp élte meg Erdős Hanga Iringó is, a Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum érettségizője is.
„Én jártam emelt magyarra, korrepetálásként, és ott értelemszerűen sokkal több időt, meg energiát fektettem ebbe bele, mint az emberek többsége, és úgy érzem, csak ezek miatt tudtam. Hiányoltam például a dominós feladatot (irodalmi dominó - a szerk.) a végéről, mert azt gondolom, az mindenkinek az egyik kedvence”
– meséli Erdős, akinek szavait megerősíti egy névtelenséget kérő budapesti gimnázium diákja is, aki egyenesen úgy fogalmazott, „brutál szívatós volt, mert konkrétan a kérdés fölött kellett gondolkoznod, nem a válaszon, hanem azon, hogy egyáltalán megértsd a feladatot. Többen is beszéltük utána, nagyon kevés volt az első részre az idő.”
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke maga is megerősítette lapunknak az érettségizők szavait, szerinte az első részben az interjú megfelelő választás volt a feladathoz, azonban biztosan minden percre szüksége volt annak, aki lassabban dolgozik.
„A jelenlegi érettségi rendszer egyik leggyengébb pontja az, hogy kivették belőle az érvelő fogalmazást, hétköznapi, gyakorlati szövegalkotást”
– emelte ki ugyanakkor Arató az érettségi első részének irodalmi feladatlapját bírálva. A szakértő hozzátette, az egyesület soha nem értett egyet annak beemelésével, álláspontjuk szerint ugyanis a teszt műfaj rossz irányba viszi az irodalom tanítását, a magolást erősíti, pláne, hogy Arató szerint egyértelműen nehezebb is volt, mint az elmúlt években.
„Idén például tudni kellett, Herczeg Ferenc milyen folyóiratot szerkesztett. Ha nem tudod, mínusz egy pont. Egy Wass Alberttel kapcsolatos kérdést ki lehetett totózni – bár itt meg vitatható , hogy az Adjátok vissza a hegyeimet! történelmi regény-e, az 1946-os keletkezési évszám pedig tárgyi tévedés”
– emelte ki példaként a szakértő. Azt már hétfőn a délelőtti órákban érték kultúrpolitikai bírálatok sokak részéről, hogy a két szerző a feladatlap több pontján is helyet kapott idén, de Arató szerint az érettségi értékelésének szempontjából ez most nem kulcskérdés. Véleménye szerint akik leginkább ezt tartják kifogásolhatónak az egész feladatsorból, azok túloznak – pláne, hogy a szerzők a Nemzeti Alaptanterv részei, érdemben kifogásolni akkor lehet a megjelenésüket, ha azt a jövőben megváltoztatnák. „Az egy más kérdés, hogy a Nemzeti Alaptantervnek nem ilyennek kellene lennie” – teszi hozzá Arató.
„Azt gondolom, hogy nem ment annyira rosszul, de azért volt egy-kettő rész, ami szerintem nem volt annyira korrekt. Akármennyire számítottam arra, hogy amúgy verselemzés lesz, azért meglepett. Nem volt baj a verssel sem, de mindenki jobban örült volna egy novellának, valljuk be”
– ezt már a középszintű érettségi második részéről mesélte lapunknak Erdős Hanga Iringó. Itt a diákok egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé közül választhattak, erre két és fél óra állt rendelkezésükre. Előbbit Arany János A tölgyek alatt című költeményén keresztül oldhatták meg a diákok, míg a témakifejtő esszében a létösszegző versekről írhattak három magyar példán keresztül. Nemhogy Erdős Hanga, vagy az általunk megkérdezett többi diák, de még a szakemberek is értetlenül álltak az előtt, hogy a novellaelemzés ezúttal kikerült a feladatsorból.
Arató László is megerősítette lapunknak, a helyzet kétségkívül „sokakat meglepett és zavarba hozott”, de a törvény jelenlegi formájában lehetőséget ad rá.
„Ami elfogadhatatlan, az az, hogy mindkét írásban lírai művekről kellett írni. Ez hiba”
– emelte ki.
Kövi Anita, a Kaposvári Szakképzési Centrum Dráva Völgye Technikum és Gimnázium pedagógusa megkérdezésünkre úgy fogalmazott, több kollégáját „kisebbfajta sokként” érte az idei magyar érettségi feladatsor második fele, tekintve, hogy a diákok választhattak két feladat közül, de valójában ez nem volt igazi választás. „Vers és versek közül kellett választani. Eddig mindig volt novellaelemzés, idejét sem tudom már, mikor volt utoljára vers – és ennek megvan az oka, hiszen sokkal nehezebb műfaj. Épp ezért gyakoroltatjuk inkább az emelt szintű érettségire készülő fiatalokkal” – mondta kérdésünkre Kövi Anita, hozzátéve, sokan érthetetlennek gondolják, miért vették ki a novellaelemzést, mikor az elmúlt évek is megmutatták, rendkívül népszerű a gyerekek körében. (Ennek bizonyítéka az is, hogy az elmúlt napokban még a TikTokon is elterjedt egy trend, hogy az érettségiző fiatalok novellaelemzésért imádkoznak.)
A pedagógus kiemelte,
az új Nemzeti Alaptanterv óta olyan óriási az előírt lexikális tudásanyag, hogy nem is fér bele a tanórák keretébe, hogy egy ekkora terjedelmű verselemzést igazán gyakorolhassanak a diákokkal.
Amennyit tudnak, persze időt szakítanak rá a pedagógusok, már csak azért is, mert Kövi tapasztalata szerint is az érettségi műveltségi feladatsorának megugrásához minimum szerencse kell, így sokan úgy gondolják, több pontot taktikusan az esszénél érdemes összeszedni. Ennek viszont ára van: rengeteg anyag kimarad, például a világirodalom. Bár a pedagógus hozzáteszi, eleve szomorú a kortárs szerzők nyilvánvaló mellőzése: “a feladatsor megerősíti a gyerekekben azt, hogy az irodalommal nem nagyon érdemes foglalkozni, mert azzal úgyis öregek foglalkoznak, öreges témákkal. Semmi baj nincs a létösszegző versekkel vagy Arany János költészetével, csak épp nem tud úgy kapcsolódni hozzájuk egy mai fiatal, ahogyan kéne. Valahogy mi tényleg próbáljuk az irodalmat közel hozni a gyerekekhez, aztán az érettségi folyamatosan fejbevág minket, mert azt erősíti a fiatalokban, hogy az irodalomnak semmi köze a körülöttünk lévő világhoz.”
Kövi szerint ráadásul
ez a rendszer hatványozottan sújtja a hátrányos helyzetű, gyengébb képességű gyerekeket, akiket gyakorlatilag az iskola tanít meg beszélni, gondolkodni, vélemény kifejteni.
Az alakuló Tisza-kormány korábban beszélt már az oktatáspolitika reformjáról, többek között készségfejlesztést és a túlzott lexikális tudás háttérbe szorítását emlegetve. Arató Lászlót kérdeztük a jövőről is, a Magyartanárok Egyesülete számít-e esetleg a közeljövőben arra, hogy a lehetséges új oktatáspolitikai irány akár már a jövő évi érettségin is nyomot hagyna.
“Ez egy alulról felfelé építkező dolog, idővel láthatunk változást, mi a közeljövőben egyelőre kevesebb esélyt látunk rá. Előbb a Nemzeti Alaptanterv változik meg, aztán a kerettantervek, amelyek helyett szerintünk mintatantervek kellenek, nem kötelező érvényűek. Mindezt követi csupán az, hogy megváltozik az érettségi. Bizonyos változtatásokat talán lehetne eszközölni, de figyelembe kell venni, hogy nagyon nehéz ügy az, hogy jelenleg erre az érettségi rendszerre készítik fel a diákokat a tanárok. Létezik pár gyors lépés, de azért eléggé problematikus csak úgy belenyúlni a rendszerbe. Nekünk erre lenne egy-két javaslatunk, például kivenni a műveltségi tesztet a feladatsorból és a szóbelin tíz életmű helyett legfeljebb hatot kérni csak, mert ebben a formában a központi lista nagyon megköti a tanárok szabadságát s ezzel csökkenti az oktatás hatékonyságát” - néz a (közel)jövőbe Arató László.
Magyarérettségi: itt vannak a nem hivatalos megoldásokKezdődik a 2026-os érettségi, hatezerrel többen vágnak neki, mint tavaly