A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kedd reggel közleményben reagált a hétfőn nagy port kavart magyar nyelv és irodalom érettségire. Véleményük szerint teljesen méltatlan, hogy egy olyan szerző, mint Wass Albert politikai és közéleti szerepvállalásának fényében érettségi tétel lehet. A XX. századi szerző a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja, az Orbán-kormány kultúrpolitikája emelte vissza a kánonba, többek között azzal, hogy helyet kapott a 2020-ban megváltoztatott Nemzeti Alaptantervben. A döntést több író, irodalomtörténész mellett már akkor többek között a Mazsihisz is bírálta, rámutatva Wass antiszemita megnyilvánulásaira. A szövetség most közleményében is hangsúlyozta, a szerző „egész életében büszkén hangoztatta antiszemita nézeteit, sőt egy művében »patkányként« ábrázolta a zsidóságot”. A Mazsihisz továbbá emlékeztetett, hogy Wass még az 1980-as években is munkatársa volt a Fiala Ferenc főszerkesztésével működő Új Hídfő című nyilas lapnak. (Fiala Ferenc korábban a nyilaskeresztes pártot vezető Szálasi Ferenc sajtófőnöke volt).
A szövetség bízik benne, hogy az alakuló kormány új kultúrpolitikájának köszönhetően az antiszemita Wass Albert utoljára volt része az érettséginek, akinek véleményük szerint amúgy sincs helye az irodalmi tananyagban.
Wass Albert és a fasiszta nézetei miatt bírált, a Nemzeti Alaptanterv 2020-as reformjánál a tananyagba szintén beemelt Herczeg Ferenc neve idén több feladatban feltűnt a magyarérettségin, amelyért a feladatsor összeállítóit többen kritizálták a széles nyilvánosságban. A Mazsihisz szerint viszont egyaránt elítélendő, ha Wass viselt dolgairól tudtak a döntéshozók és így is beemelték a feladatok közé, ahogyan az is, ha esetleg nem voltak tisztában az író antiszemita nézeteivel. Utóbbi nehezen elképzelhető, tekintve, hogy Wass körül minimum hat éve, az alaptanterv megváltoztatása óta rendszeresen fellángolnak irodalmi, közéleti viták.
Jött Wass Albert és Herczeg Ferenc, de egy Jókai Mór témájú interjú is feladat volt a magyarérettségin