Visszakapja egyházi státuszát az Iványi-féle Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

Az Orbán-kormány szisztematikusan kivéreztette az Iványi Gábor lelkész vezetésével működő Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET). Az anyagi ellehetetlenítés 2010 után azzal kezdődött, hogy a fideszes parlament megfosztotta a testvérközösséget egyházi státuszától, így az azzal járó állami támogatások jelentős részétől is. Bár a lépést az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek minősítette, a törvényes állapotot a Fidesz nem állította helyre. Az évek során újabb és újabb elvonások, hatósági fellépések következtek. Az anyagi bevételek kiesését a jelentős mértékű civil adományozás is csak részben tudta ellensúlyozni. A MET milliárdos tartozást halmozott fel. Bár Iványi Gábor rendre hangsúlyozta, hogy az állam ennek a többszörösével tartozik nekik, a testvérközösség anyagi helyzete ellehetetlenült.

Hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó iskoláik túlnyomó többségét bezárták vagy államosították, a rászoruló idősekről gondoskodó otthonaikat – a tervek szerint ideiglenesen – az evangélikus egyház vette át. Az egykor kiterjedt intézményhálózatából csak a dunaújvárosi és orosházi iskola, valamint a hajléktalanokat ellátó budapesti létesítmények maradtak a MET fenntartásában.

A kormányváltás az utolsó utáni pillanatokban érkezett. Iványiék számára most az a legfontosabb, hogy végre rendeződjön az egyházi státuszuk: másfél évtized után az Országgyűlés nyilvánítsa ismét úgynevezett bevett egyházzá a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget. Több mint valószínű, hogy a közeljövőben ez megtörténik. Iványi Gábor elmondta lapunknak, hogy informális egyeztetést folytatott Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel, aki megígérte: a kormány támogatni fogja, hogy a MET visszakapja eredeti egyházi státuszát.

- Ehhez nem szükséges módosítani az egyházi törvényt, a státusz rendezése a jelenlegi jogszabályi környezetben is megoldható – jelentette ki Iványi Gábor. A MET jogászai még a határozati javaslatot is kidolgozzák, amit a kormánynak elég lesz átmásolnia egy másik fejléces papírra, és beterjeszteni azt a parlament elé.

Ahogyan arról a Népszava is többször írt, a kormányhivatal két éve közvetlenül a tanévkezdet előtt záratta be Iványiék budapesti és szegedi iskoláját. Mindkét intézménybe főként SNI-s, azaz sajátos nevelési igényű – többek között autista – diákok jártak. A döntésről minden elmondható, csak az nem, hogy azzal a gyerekek érdekeit vették figyelembe – így minősítette az eljárást Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

Rengeteg problémával járt, hogy az iskola nélkül hagyott gyerekeknek a szülők záros határidőn belül más intézményekben találjanak megfelelő elhelyezést. Az esetek egy részében ez máig nem sikerült.

Elmondása szerint erre a gyerekek és szüleik részéről egyértelmű igény mutatkozik, a szélnek eresztett pedagógusok szívesen visszamennének tanítani korábbi iskolájukba. A Wáberer Györgytől kapott 100 millió forintot is az iskolai körülmények javítására fordítják (a nagyvállalkozó a pénzt eredetileg a Tisza Pártnak szánta, de azt Magyar Péter visszautalta számára).

A lelkész szeretné, ha ugyancsak ősztől legalább néhány vidéki – hátrányos helyzetű térségben működő – iskolájukat is visszakapnák az államtól. Iványi Gábor jó esélyt lát arra, hogy belátható időn belül idősotthonaik fenntartását is visszavehetik az evangélikus egyháztól. Kedden találkozott az idősotthonok vezetőivel, akik az elképzelés támogatásáról biztosították.

„Kellemes meglepetés, nagy örömmel tölt el. Ez a parlamenti választás a rendszerváltással vetekedő esemény volt” – kérdésünkre így értékelte az április 12-én történteket Iványi Gábor. Nem számított a Tisza kétharmados, mindent elsöprő győzelmére, legfeljebb csak egyszerű többségre, esetleg kisebbségi kormányzásra, és arra, hogy ugyanaz a küszködés lesz Magyarországon is, ami Lengyelországban zajlik. A Tisza volt az a politikai erő, amely mögé az ellenzéki magyar választók fel tudtak sorakozni, amelyben leginkább meglátták a változás lehetőségét. „Az ember még ízlelgeti az új stílust, de könnyen lehet, hogy ehhez a politikai változáshoz ilyen hangnem dukál” – fogalmazott.

Iványi Gábor fenntartja véleményét, hogy a parlamentben szükség lenne baloldali-liberális politikai erőre is. A Demokratikus Koalíció politikusai azonban – tette szóvá – nem járták a vidéket, a pénzt pedig, amit a rengeteg plakátra költöttek, másra is fordíthatták volna. Az a munka, amelyet Magyar Péter beletett a kampányba, a DK-nál nem volt tapasztalható. Jelenleg azok – vélekedett a lelkész –, akik a baloldali-liberális irányzatot hitelesen képviselhetik, a népfrontként működő Tiszában tömörülnek.