A kegyelmi ügyben ma már nem lehet úgy tenni, mintha csak annyi történt volna, hogy „a köztársasági elnök rossz döntést hozott” – szögezte le pünkösdhétfőn a történtek után jóval több mint két évvel a közvéleményt ismét felkavaró, ismét az érdeklődés középpontjában álló, de a mai napig tisztázatlan kegyelmi botrányról Tarr Zoltán a Facebook-oldalán. A társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter a Novák Katalin volt köztársasági elnök által Kónya Endrének adott, teljesen szokatlan ügymenettel, még aznap Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter által ellenjegyzett kegyelemről teológiailag is elmélkedő posztot írt.
A Magyar-kormány tárcavezetőjét Gulyás Gergely volt Miniszterelnökséget vezető miniszterének egy nappal korábbi, az Orbán-kormánynak a kegyelmi botrányban játszott szerepét mentegető, Balog Zoltának az ügyben vitt tevékenységét tevékenységét szinte megbocsájtó álláspontja késztette gondolatainak megosztására. – Amikor Gulyás Gergely azt írja, hogy „a kormánynak az ügyhöz nem volt semmi köze”, akkor legalábbis nagyon nagyvonalúan bánik a tényekkel. Lehet azt mondani, hogy a végső kegyelmi döntést Novák Katalin hozta meg. Ez igaz. De azt már sokkal nehezebb állítani, hogy a kormánynak semmi köze nem volt egy olyan ügyhöz, amelyben az igazságügyi miniszter ellenjegyzése kellett a kegyelem hatályosságához, és amelyben éppen a szokásos ügymenettől való eltérések sora látszik – hangsúlyozta az egykori református lelkész.
És itt jön a legfontosabb kérdés: miért kellett K. Endre kegyelmi ügyét rohamtempóban a pápalátogatásra időzíteni? – tett fel Tarr, aki bibliai példával igyekezett megvilágítani a kegyelmi aktus lényegét.
Pilátus is adott kegyelmet. Csak éppen Barabásnak. Pilátus is formálisan egy létező ünnepi szokásra hivatkozhatott: páska idején elengedtek egy rabot. Papíron tehát volt eljárás, volt szokás, volt jogi keret. Csak éppen neki személyesen kellett volna döntést hoznia Jézusról. És nem merte. Nem merte a tömeg miatt, nem merte a politikai következmények miatt, nem merte vállalni az igazság erkölcsi súlyát. Inkább mosta a kezeit. Alapjában Pilátussá válik mindenki, aki közvetve vagy közvetlenül részt vesz egy ilyen döntésben, támogatja, ellenjegyzi, elintézi, átengedi a rendszeren, hallgat, majd utólag nem néz szembe vele. Lehet papírokkal takarózni, lehet hatáskörökre mutogatni, lehet azt mondani, hogy nem én döntöttem”, lehet azt mondani, hogy csak aláírtam”, lehet azt mondani, hogy „helytelen volt, de nem tagadom meg”. Csakhogy a keresztény emlékezetben Pilátus neve nem azért maradt fenn, mert jogilag mindent tökéletesen le lehetett vezetni, hanem azért, mert ott állt az Igazság előtt, és nem vállalta a döntés erkölcsi felelősségét – hangsúlyozta a kulturális tárcavezető. Leszögezte:
Ezért különösen súlyos, hogy egy pápalátogatásra időzített kegyelmi gesztus részeként éppen egy olyan ember kapott kegyelmet, akit a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának eltussolási ügyében ítéltek el. Nem az irgalommal van a baj. Hanem azzal, ha az irgalom nyelve mögé elrejtik a felelőtlenséget. Nem a kegyelemmel van a baj. Hanem azzal, ha a kegyelem nem az áldozatok felé fordul, hanem azok felé, akik a bűn eltakarásában működtek közre.
Tarr Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztény irgalom nem a felelősség eltörlése, nem a bűn elkenése, nem az áldozatok szempontjának félretolása. A kegyelem ott kezdődik, ahol van bűnbánat, igazság és szembenézés. Bár a krisztusi kegyelem ennél még nagyobb, pont a kereszthalálával mutatta meg, hogy akkor is adja, amikor nem érdemeljük meg. – Balog Zoltán református püspökként közbenjárt K. Endre kegyelméért. A mai napig nincsen magyarázat Balog közbenjárásának indítékára – pusztán annyi, ő nem értett egyet K. Endre ítéletével. További magyarázatot, legalábbis a püspök legutóbbi nyilatkozatai alapján, tőle nem várhatunk. Nem baj, az igazság úgyis napvilágra kerül egyszer – tette hozzá.
„Novák Katalin indoklás nélkül felülírta az elutasító szakmai javaslatokat. Varga Judit ellenjegyezte a döntést. Erre nem elég azt mondani, hogy „helytelen döntés” volt. Ez intézményi, egyházvezetői és politikai felelősségi kérdés. És itt válik különösen beszédessé Gulyás Gergely, aki egyébként a Balog vezette egyházkerület jogtanácsosa is, pontos mondata pünkösdkor: »Attól, hogy Balog Zoltán helytelenül járt el, amikor ebben az ügyben kegyelmet javasolt valakinek, aki arra nem volt érdemes, sosem fogom megtagadni őt.«
Gulyás Gergely leírta, hogy soha nem tagadja meg Balog Zoltánt, csak azt nem merte hozzáfűzni, hogy miatta a pedofilsegítő Kónya Endre kapott elnöki kegyelmetBalog Zoltán magára vállalt mindent, megvédte Orbán Viktort és Lévai Anikót a kegyelmi ügybenKülönösen pünkösdkor nekem erről óhatatlanul Péter apostol története jut eszembe. Péter is azt hitte, hogy soha nem tagadja meg Krisztust. Aztán a kakas megszólalása előtt háromszor megtette. De Péter nem attól lett az egyház kősziklája, hogy kimagyarázta a bukását, hanem attól, hogy szembenézett vele, megrendült, bűnbánatot tartott, és utána Krisztus tanítását hirdette haláláig.” És éppen pünkösdkor már nem hallgatott, nem magyarázkodott, nem a saját lojalitását védte, hanem kiállt és tanúságot tett. Református templomok tetején gyakran ott látni a kakas alakját. Nem dísznek. Emlékeztetőül. Péter tagadására, az emberi gyengeségre, a bűnbánat szükségességére és az erkölcsi éberségre – fogalmazott, kiemelve:
Balog Zoltán máig nem adott valódi erkölcsi számadást arról, miért támogatta és miért lobbizott K. Endre kegyelméért.
Nem arról van szó, hogy bárkit emberként „meg kellene tagadni”. Hanem arról, hogy világosan ki kellene mondani: egy ilyen ügyben a személyes és politikai lojalitás nem írhatja felül az igazságot, az áldozatok melletti kiállást és az elszámoltathatóságot. A keresztény válasz erre nem az, hogy „sosem tagadom meg a barátomat”. Hanem az, hogy meghallom a kakasszót és felhívom erre a barátom figyelmét is. És pünkösdkor nem elhallgatom az igazságot, hanem tanúságot teszek róla. Mert aki ebben nem tud világosan elhatárolódni, az valójában a törzsi-politikai lojalitást választja a krisztusi igazság helyett, ahogy Pilátus is tette. A felelősség elől pedig nem lehet átkeretezett, féligazságokra építő Facebook-posztokkal, hallgatásokkal, pilátusi kézmosással eltűnni. Pünkösdkor is halljuk meg a kakasszót és ne váljunk Pilátussá – zárta végül gondolatait Tarr Zoltán.
Megszólalt Novák Katalin kabinetfőnöke, Balog Zoltán volt az, aki többször kérte mindenkitől, hogy Kónya Endre elnöki kegyelmet kapjon„A kegyelmi botrány az Orbán-rendszer működéséről árulkodik, voltak, akik bármit elérhettek”Magyar Péter: Felszólítom Novák Katalint, valljon színt, hogy az Orbán-család utasítására adott-e kegyelmet Kónya Endrének