Az állami cég a napokban úgy döntött, hogy az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz több szálon is kötődő Jellinek Dániel cége, az Indotek ellenében a XIII. kerületi önkormányzatnak adja el a Népsziget egy darabját.
„Az MNV Zrt. válaszlevelében arról tájékoztatta önkormányzatunkat, hogy ránk esett a választás, mi élhetünk az elővásárlási joggal. Ennek értelmében az osztatlan közös tulajdonú területből egy 3.090 négyzetméteres tulajdonrészt vásárolhatunk meg mindösszesen 130 175 000 forintért” – válaszolta a Népszava kérdésére a XIII. kerület, így a Tóth József polgármester által vezetett
önkormányzat tulajdonába kerül a gondozott, ősfás terület, amelyen jelenleg egy felújítandó út felől 3 szintes, a Duna felől 2 szintes épület található, az egykori teniszpályát benőtte a növényzet.
A Népsziget tulajdonviszonyai meglehetősen kuszák. Az 50 hektáros terület több tulajdonos között oszlik meg. Ezek között van állami, önkormányzati - fővárosi, valamint a IV. és XIII. kerületi –, illetve magántulajdonos is. A Népsziget XIII. kerületi része összességében 286.218 négyzetméter (28,6 hektár), amely jelenleg három helyrajzi számon van nyilvántartva. Az egyik ingatlan a MÁV tulajdona (36.058 négyzetméter), a másik az egykori Ganz Hajógyár telke (81.827 négyzetméter). Ezt idén januárban vásárolta meg a Gozsdu udvar építője, az izraeli születésű, de Magyarországon élő ingatlanfejlesztő Arie Yom-Tov lánya 2,9 milliárd forintért. A korábbi hírek szerint vidámparkot építenének a területen.
A XIII. kerülethez tartozó szigetrész legnagyobb része azonban egyetlen, hatalmas 168.333 négyzetméteres osztatlan közös tulajdon. Ennek önmagában 20 különböző tulajdonosa van. A legnagyobb tulajdoni hányadot az állam birtokolja, amely időről időre árverésre bocsátja tulajdonrésze egy-egy darabját.
A legutóbbi árverésen meghirdetett ingatlan esetében azonban a XIII. kerületi önkormányzat résen volt és jelezte, hogy élne elővásárlási jogával.
Csakhogy nem a kerület volt az egyetlen. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a szigeten szintén jelenlévő másik tulajdonostárs – a Népsziget újpesti oldalán, közvetlenül az április 12-ei választások előtt kiemeltté minősített 5 ingatlan tulajdonosa, Jelinek Dániel cége – is élni kíván elővásárlási jogával. Mivel az önkormányzat és az ingatlanfejlesztő is fenntartotta vételi szándékát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. dönthetett arról, hogy kinek adja el a tulajdonrészét.
A XIII. kerület tehát ebből az osztatlan közös tulajdonú ingatlanból vásárolt meg most egy kisebb tulajdonrészt. Ezzel együtt már összesen 18.031 négyzetmétert (10,71 százalékot) birtokolnak a közös ingatlanból. A Népsziget XIII. kerületi részére vetített tulajdoni hányaduk pedig 6,3 százalék körüli.
„A XIII. kerületi Önkormányzat a hatályos fejlesztési dokumentumainak megfelelően a Népszigeten kizárólag rekreációs, zöldfelületi, sport, közösségi funkciók erősítését tartja elképzelhetőnek, lakásfejlesztést nem. Annak érdekében, hogy ez biztosított legyen, célul tűztük ki tulajdoni hányadunk növelését” – szögezték le a Népszavának küldött levelükben.
Vitézy Dávid: Az Orbán-kormány 3000 lakást engedélyezett a Népszigetre a választás előtt két nappalNem így az ingatlanfejlesztésben utazó Jellinek Dániel, aki a Népsziget újpesti darabján vásárolt fel öt ingatlant. Az oda tervezett projektet az országgyűlési választás előtt néhány nappal kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították. Ezzel az Újpesti vasúti hídtól északra, az Újpesti-öböl észak-nyugati, valamint északi részén lévő egykori hajójavító és kikötő épületei, valamint a volt lovarda helyén 3000 lakás építését, 56 méter magas tornyok emelését tették lehetővé, mindenféle kerületi és fővárosi hatáskört megszüntetve, miközben a főváros és a kerületek is kifejezetten rekreációs funkciót határoztak meg ide. A XIII. és a IV. kerület is elfogadhatatlannak tartotta a kormánydöntést, mondván „ szakmailag megalapozatlan, jogilag nem kellően alátámasztott, településrendezési szempontból indokolatlan és a hatályos tervezési keretekkel ellentétes”. (Újpest Önkormányzata az úgynevezett „Árpád úti ingatlanok” szintén akkor nyilvánosságra hozott kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánításával sem értett egyet, ott 600 lakás épülhetne 250 helyett.)
A Jellinek-féle népszigeti projekt kapcsán vagyonvisszaszerzési vizsgálat indítását kezdeményezte Keszthelyi Dorottya (DK) fővárosi képviselő. A Ruff Bálintnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek küldött levelében a politikus azt írja, hogy
a beruházás kapcsán „olyan súlyos közérdeksérelmet, városfejlesztési visszaélést és feltételezhető bennfentes ingatlanspekulációt” lát kirajzolódni,
amely haladéktalan állami vizsgálatot tesz szükségessé. Többek között azzal érvel, hogy a korábbi szakmai és társadalmi egyeztetések egyöntetűen arra jutotta, hogy a Népsziget maradjon meg zöld, természetközeli rekreációs területnek, ahol legfeljebb közösségi funkciók fejlesztése kívánatos, lakópark építés semmiképpen. Már csak azért sem, mivel a szigeten nincs árvízvédelem, kiépített úthálózat, se vízvezeték, se csatorna, se más infrastruktúra.
Keszthelyi szerint súlyos kérdéseket vet fel a tulajdonosi háttér és a telekvásárlások időzítése is. A tulajdoni lapok alapján szerinte alappal merül fel a gyanú, hogy a terület egyes telkeit olyan gazdasági szereplők vásárolták fel, akik a kiemelt beruházássá nyilvánításról vagy annak előkészítéséről előzetes információval rendelkeztek. Mint írja: „a tulajdonosi struktúra több száz céget, magántőke alapot és befektetői társulást magában foglaló hálózat, amelyben az Indotek-csoport és Jellinek Dániel neve is felmerül. Így kerültek magánkézbe kastélyok, szállodák, erdők, értékes termőföldek és városi területek” – emlékezteti Ruff Bálintot Keszthelyi, aki szerint a Népsziget ügye túlmutat egy ingatlanbizniszen, látlelete az az előző rendszernek, ahol a közérdek alárendelődött egy szűk, politikailag privilegizált ingatlanos elit profitszempontjainak.
MÁV, végrehajtás, népszigeti fák
A népszigeti MÁV tulajdonában álló (köznapi nevén a „Kecskés-telek) erdőnek kijelölt területet 2005-ben törmelékes földdel kezdték feltölteni. Ezt ugyan az erdészeti hatóság leállíttatta, de a feltöltés eredményeként a telken található erdősülés pusztulásnak indult. Az erdészeti hatóság (Pest Vármegyei Kormányhivatal) 2013-ban kötelezte a feltöltési munkálatokat végző személyt az odaszállított idegen anyag elszállítására és a telek tulajdonosát (MÁV Zrt.) pedig a terület újraerdősítésére. A kötelezettséget a 2018-ban lejáró határidő végéig egyik fél sem teljesítette, ennek következtében az erdészeti hatóság a MÁV Zrt-t erdőgazdálkodási bírsággal sújtotta.
A MÁV 2021-ben pert indított, de a Fővárosi Törvényszék 2023-ban megszüntette az eljárást. Az erdészeti hatóság 2022-ben ismét kötelezte a MÁV-ot az erdősítés megkezdésére, aminek határideje 2024. május 15. volt. Újfent nem történt semmi, újabb bírságot szabtak ki és erdőfelújítási biztosíték letétbe helyezésére kötelezték az állami vállalatot. Idén újabb kötelező határozat született április 15-i határidővel, de ez is változás nélkül telt el. A XIII. kerületi önkormányzat szerint a kormányhivatalnak a vonatkozó törvény alapján végrehajtást kellene elrendelnie, amelyet a NAV-nak kell foganatosítani. Várják, hogy kormányhivatal, illetve a NAV kikényszerítse vége az intézkedést és ismét fák álljanak a jelenleg csupasz telken.
