Magyar Péter miniszterelnök a közelmúltban ismét elővette a kegyelmi ügyet, a felelősök kilétét parlamenti bizottság fogja kivizsgálni. Az egyik főszereplő, Balog Zoltán református püspök, volt fideszes miniszter az MTI-nek arról beszélt, hogy alapvetően igazságtalannak látta és érezte azt, ami K. Endrével történt: úgy gondolta, megérdemel még egy esélyt. Az államfő tanácsadójaként ezért javasolta Novák Katalin köztársasági elnöknek, hogy adjon neki kegyelmet.
Balog Zoltán annak ellenére kitart álláspontja mellett, hogy Kónya Endrét, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét jogerősen 3 év 4 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. A bíróság szerint az igazgató pedofil bűncselekményeinek eltussolásában segédkezett: a bántalmazott kiskorú áldozatokat terhelő vallomásaik visszavonására próbálta kényszeríteni.
Balog Zoltán magára vállalt mindent, megvédte Orbán Viktort és Lévai Anikót a kegyelmi ügybenA püspök mostani magyarázata ismerős lehet, hisz Balog Zoltán 2024 februárjában, a botrány kirobbanásakor is azzal érvelt, hogy egy „ártatlannak hitt embernek” kért kegyelmet. Egy belső egyházi levelében akkor úgy fogalmazott, hogy ma sem kételkedik K. Endre ártatlanságában. Novák Katalin szintén „abban a hiszemben” adott kegyelmet Kónya Endrének, hogy az igazgatóhelyettes „nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával”.
Ma már kétséget kizáróan tudjuk, hogy Balog Zoltán – és Novák Katalin – kivételével mindenki más, aki a bicskei igazgatóhelyettes ügyével hivatalból foglalkozott, ellenezte a kegyelmi kérvény jóváhagyását.
A Sándor-palota közzétette az elnöki kegyelmi ügy nála lévő dokumentumait, Novák Katalin a saját igazgatósága támogatása nélkül adott kegyelmet Kónya EndrénekMajtényi László alkotmányjogász 2024 februárjában a Népszavának nyilatkozva megjegyezte: ha Novák Katalin és Balog Zoltán ártatlannak gondolta a bicskei igazgatóhelyettest, kérdés, miért nem várták meg az ügyben a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálását.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a kegyelmi döntésnek semmi köze nincs az elkövető ártatlanságához.
A kegyelem megadása – magyarázta – nem az elítélt ártatlanságára való hivatkozással történik, hanem arról szól, hogy vannak-e olyan morális megfontolások, amelyek alapján a független bíróság által elmarasztalt elítéltnek kegyelmet lehet adni.
Előfordulhat ugyanis, hogy a törvények betartása igazságtalan eredményhez vezet – állapította meg. Egyebek között Simek Kitti esetére utalt: a 14 éves lány megölte az őt és beteg édesanyját éveken keresztül szexuálisan is bántalmazó nevelőapját. A jogerős bírósági ítélet után Mádl Ferenc köztársasági elnök – megalapozott módon – végrehajtási kegyelemben részesítette a lányt.
Majtényi László szavai láthatóan nem értek célt Balog Zoltánnál, hiszen a püspök minha napjainkban is úgy vélné, hogy az államfői kegyelem intézménye egyfajta fellebbviteli fórumként működik, amely a bírósági ítéletek felülvizsgálatát végzi.
Balog Zoltán azt állítja, nem beszélt Lévai Anikóval Kónya Endre kegyelmérőlAz alkotmányjogász egyik javaslata viszont még megvalósulhat, igaz, nem Balog Zoltánnak, hanem a Tisza-kormánynak köszönhetően. Noha ebben a tekintetben nem egyértelmű a nemzetközi gyakorlat, Majtényi László korábbi cikkünkben közölte: a maga részéről általánosságban támogatná, hogy a kegyelmi döntéseket – figyelembe véve a személyiségi és áldozati jogokat – indoklással együtt hozzák nyilvánosságra. Jogállamban a fő szabály a transzparencia, az átláthatóság. Ezért nem az szorul indoklásra, hogy valamit miért hoznak nyilvánosságra – demokratikus működésben ezt kellene alapnak venni –, hanem az, hogy valamit miért nem.
Nyilvánosságra hozták az első aktát, Novák Katalin és az Orbán-kormány minden szolgálati utat megkerült, hogy Kónya Endre elnöki kegyelmet kapjon