„Igazából azt sem tudjuk, mit vettünk át, anélkül is csontvázakat találni, hogy kinyitnánk egyetlen szekrényt”

Mióta nem volt otthon?

Teljes napra a hétvégén sikerült először hazajutnom, előtte kétszer fél napra tudtam lerohanni.

Gyors családi vizit?

- Ruhákért (nevet). Amikor május elején Pestre utaztam, nem gondoltam, ilyen hosszú időre megyek. Igazából április 12-én este, amikor kiderült, hogy megnyertem a kaposvári körzetet, az ilyen folytatás eszembe sem jutott. Úgy terveztem, pihenek egy kicsit, aztán amikor megalakul a parlament, elkezdek dolgozni a választókerületemért.

Amikor először ment be a minisztériumba, megismerték?

Nem volt gond, bár nem rajtam múlt, hanem az emlékezetes Pintér Sándor-affér óta, amikor is nem ismerték fel, s emiatt nem engedték be, a mindenkori miniszterről kitesznek egy fotót a kapuőrök helyiségébe…

Azt tudja, hogy csúcsot döntött Kaposváron? Huszonhétezer voksot kapott, korábban 20 ezer szavazatnál senki sem szerzett többet választáson a kerületben.

Bevallom, utánanéztem.

Milyen érzés volt szembesülni vele?

Belegondoltam, honnan indultam. Illetve édesapám jutott eszembe, a tavalyi halála előtti három év, amikor betegeskedett, s kénytelen voltam megismerni az egészségügyi igazi arcát. Ez lett a fő motivációm: nem lehet, hogy ennyi jusson az embereknek, ezt kelljen elszenvedniük, ennél többet érdemelnek! És persze örökre belém égett a választásokat követő hétfő. Látni a sok felszabadult arcot, s hogy odajöttek az emberek az utcán, a boltban, de nem gratuláltak, hanem megköszönték az eredményt.

Alig egy hétre rá habnak a tortán ezután jött a miniszteri felkérés Magyar Pétertől.

Ami igencsak meglepett. És rendkívül büszke voltam, hogy Ruff Bálinttal együtt mutatott be, akit korábban a tévéből ismertem csak, viszont azon a délelőttön volt időnk néhány órát beszélgetni, s az elszántsága meggyőzött, tényleg valóság lesz, hogy az elmúlt 16 év korrupciós ügyeit, disznóságait feltárja, azaz lesz számonkérés.

A kormányfőnek fontos volt, honnan jött a politikába?

Egyértelműen. És egy komoly jelzés is, hogy a vidék- és területfejlesztésfejlesztésre, az önkormányzatiság felügyeletére és átalakítására egy kifejezetten szegény régióból érkezőt választott.

Már-már megszokott: kaposvári volt Lamperth Mónika, Kolber István és Gyenesei István is, akik mind ugyanezen a területen kaptak tárcát anno, igaz, a jelenlegi vidék- és településfejlesztési minisztérium nagyobb spektrumot fed le. Melyik a legfontosabb?

Augusztusig az egész kormányban az uniós pénzek hazahozatala mindenek felett áll.

Az első 16 milliárd euró már tulajdonképpen zsebben.

Három hét alatt azért elég jó eredmény, nem?

Nem rossz antré a kormánytól, benne egy „kadarkúti lakostól”, ahogyan a fideszes propagandasajtó emlegette a kampány során. És ez még a finomabbak közé tartozott. Mielőtt találkoztunk, elkezdtem összeszámolni a Fidesztől kapott jelzőit, de tizenhétnél megálltam…

Szerintem több volt.

Ahhoz képest, hogy alapvetően egy ismeretlen tiszás jelöltként indult, elég komoly „figyelmet” kapott. Annyiból érthető, hogy még a tavaly őszi jelöltállítás végeredménye előtti felmérés is azt mutatta, a 16 éve atombiztosan fideszes Kaposváron 16 százalékkal vezet Magyar Péter majdani, ám még ismeretlen jelöltje, de még ehhez képest is keményen megdolgozták még az országos sajtóban is.

Láthatóan féltek. Alapvetően pedig fideszes kamuoldalakról jöttek a vádak és a hazugságok.

Kaposváron végül csak a két romavárosrészi szavazókörben kapott ki.

Tényleg hihetetlen győzelem lett a vége. A körzetemben is és országosan is. Igazából a mai napig nem tudtam igazán feldolgozni. Látom, honnan indultunk, s hová jutottunk, de nem volt idő, hogy leülepedjen.

Mikortól hitte el, hogy nyerhet?

A március 15-i, budapesti nagy rendezvény volt szerintem, ami végleg eldöntötte a választást. Utána nagyon sokan átfordultak vagy legalábbis elkezdték felvállalni a gondolataikat, érzéseiket. Ám igazából csak április 12-én este, amikor megjött az első végeredmény egy hetven lakosú faluból, ahol 33-20-ra nyertem. Tudtam, ha egy ilyen halmozottan hátrányos helyzetű, korábban kőfideszes kistelepülésen győztem, akkor itt tényleg rendszerváltás lesz. Illetve van.

Nem reagált a támadásokra, ami komoly önuralomra vall.

Tóth Péter, a kampányfőnök mindenkinek azt sulykolta, hagyni kell, mert ha válaszolunk, az csak segíti a negatív hírek terjedését. Viszont ennél sokkal rosszabb volt, hogy végig féltettem a családom. A férjem köztisztviselő volt a kormányhivatalban, így nemhogy nem állhatott mellém egy-egy hivatalos kampányeseményen vagy az utcai kampányban, de még egy bejegyzésemet sem lájkolhatta, nehogy támadási felületet adjon, s kirúgják. Ez azóta annyiban változott, hogy a múlt héten négy posztomat is lájkolta.

Most már mégiscsak miniszterférj…

És cseppet sem mellékesen felmondott, nehogy felmerüljön az összeférhetetlenség vádja, ugyanis a kormányhivatalok is a minisztériumom alá tartoznak.

Képzelem, milyen arcot vágott Karsai József kadarkúti fideszes polgármester, amikor meghallotta, hogy helyi riválisa tárcát kap. Vagy éppen Szita Károly kaposvári városvezető. Tényleg, gratuláltak a győzelméhez?

Csak, amikor kineveztek miniszternek, a képviselőséghez nem. Sőt, Szita Károly a kampányban még arról beszélt, Isten óvja tőlem Kaposvárt!

A képviselői megbízólevele átadásán viszont megjelent.

Egy nappal előtte jelentették be, hogy vélhetően miniszter leszek… Ahogy ez kijött a sajtóban, néhány órával később felhívtak a kaposvári városházáról: mi a kedvenc virágom?

Gondolom, összességében jó érzés volt.

Elégtétel. A „kadarkúti bukott, elítélt polgármester” helyett kedves miniszterasszony lettem. És Szita láthatóan nagyon zavarban volt, hiszen konkrétan kampányolt ellenem.

Mint a Megyei Jogú Várások Szövetsége elnöke szakmailag konzultálniuk kell majd, ugyanis az önkormányzatok is a tárcájához tartoznak. Sőt, az MJVSZ nemfideszes tagjai a múlt héten már meg is szólították.

Elég keményen indult a ciklusunk: azbesztszennyezés, a BYD-építkezés szabálytalanságai, a Mikepércsi Anyák által feltárt debreceni CATL-mérgezés…

…vagy éppen a polgármesterek fizetéscsökkentése, az önkormányzatok tiltakozása a szolidaritási hozzájárulás miatt.

Utóbbiakkal a levél előtt már egyeztettem, s tényleg rengeteg a probléma az önkormányzati rendszerben, s az is a feladat, hogy egy új, működő formát alakítsunk ki, de jelenleg a legfontosabb az EU-s pénzek hazahozatala, amit megígért és azóta meg is csinált a Tisza-kormány, s ami a települések érdeke is. Ráadásul még az a harminc nap sem telt el, melyet a minisztériumok átvilágításra kapott az új adminisztráció, igazából azt sem tudjuk, mit vettünk át, így nem lehet ígérni, érdemben tervezni, főleg, hogy anélkül is csontvázakat találni mindenütt, hogy kinyitnánk egyetlen szekrényt…

Ettől még a polgármesterek fizetése, illetve fizetéscsökkentése gyorsan a kormány Achilles-sarkává válhat.

Egy a képviselői és miniszteri díjazásokról szóló interjúban akadt egy félmondat, hogy a jelen helyzetben a településvezetőknek is áldozatot kell hozni, arról viszont semmi konkrétum nem hangzott el, hogy milyen formában, mértékben.

- Szükség van egyáltalán ennyi önkormányzatra? Harminc-hetven fős települések választanak és tartanak el polgármestert és képviselő-testületet.

- Ez most semmilyen szinten nem merült fel, de hosszú távon akár érdekes vizsgálat lehetne majd, mekkora népességtől érdemes ezt a rendszert fenntartani. Ám előtte el kell magyarázni az embereknek, hogy más az önkormányzat és megint más a polgármesteri hivatal, ugyanis a nagy többségnek fogalma sincs róla, hogy a település napi működése az utóbbitól függ.

És a 0-24 órában dolgozó polgármesterektől…

Olyan nincs! Viszont van jól és rosszul dolgozó, ezt testközelből megtapasztaltam magam is testületi tagként. Minden képviseleti forma szolgálat. A településvezetőkben a kormány partnereket keres, nem véletlen, hogy egy minisztériumhoz került kvázi minden terület, mely az önkormányzatokat érinti. Ezzel ugyanis egyszerűsödik az adminisztráció, a különböző folyamatok, átláthatóbb lesz a rendszer. Ráadásul ami jól működik, azt megtartjuk. Arra viszont borítékolhatóan nem lesz pénz, hogy újratérkövezzék a főtereket, vagy vegyenek egy hatodik falubuszt valamelyik kamu civil szervezetnek.

A sok szakma mellett marad idő magánéletre? A kampány előtt rengeteg fotót, videót osztott meg nagy, balatoni biciklizésekről.

Ez az idén biztos elmarad, szerintem karácsonyig a mostani tempóban megy majd a munka, de ezt tudtuk, Magyar Péter az elején elmondta, rengeteg a tennivaló, senki se számítson szabadságra. Majd szenteste, a karácsonyfánál lehet talán egy kicsit ellazulni. Addig nincs pihenő. Nemrég volt apukám halálának egyéves évfordulója, s a sírjánál éppen arra gondoltam, remélem, látja, miért vagyok ilyen fáradt. És közben nagyon büszke rám…