Az Ates ukrán partizánmozgalom állítása szerint az orosz erők kivonulnak a dél-ukrajnai Mikolajiv megyéhez tartozó Kinburn-földnyelv északnyugati részéről, miután az ukrán csapások elvágták a területre vezető logisztikai útvonalakat. A csoport az orosz Dnyipro Erőcsoportnál szolgáló egyik ügynökére hivatkozva közölte hétfőn, hogy az orosz 337. ezred élelmiszer-, üzemanyag- és lőszerutánpótlása gyakorlatilag megszűnt. „A megszállókat sürgősen evakuálni kényszerültek a Kinburn-földnyelvről” – idézte a Kyiv Post az Ates közlését, amely szerint a félszigeten maradt orosz csapatoknak már elegendő emberük sincs hadállásaik fenntartásához.
A Kinburn-földnyelv egy keskeny, homokos félsziget, amely a Fekete-tengert választja el a Dnyipro és a Déli-Bug folyók torkolatvidékétől, Mikolajiv városától mintegy 60 kilométerre délnyugatra. Míg Mikolajiv megye nagy része ukrán ellenőrzés alatt áll, az orosz erők a háború 2022. február 24-én elindított háború első hónapjai óta megszállva tartják ezt a stratégiailag fontos félszigetet, ezzel lényegében elzárva tartják Herszon és Mikolajiv kikötőinek tengeri kijáratát.
Ukrajna egyelőre nem kommentálta az Ates állítását, amely a kelet- és dél-ukrajnai frontvonalak orosz erőit és a Krím-félszigetet ellátó utak elleni fokozódó ukrán dróncsapásokról szóló jelentések közepette hangzott el. Olekszandr Kovalenko katonai szakértő az UNN ukrán hírportálnak nyilatkozva óva intett az elsietett következtetésektől, mindazonáltal nem zárta ki, hogy partizáncsoport közlése „elébe vág az eseményeknek, megértve az orosz csoportosítás kilátásait”. Kovalenko ironikusan hozzátette, hogy „jelenleg szúnyogszezon van a Kinburn-földnyelven, s talán annyira összecsípték az oroszokat, hogy inkább menekülőre fogták”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 1-jén jelentette ki, hogy harcosaik „már a megszállt területek teljes szélességében képesek elérni az orosz utánpótlási vonalakat. Andrij Bileckij dandártábornok, az ukrán 3. Hadtest parancsnoka előző nap dicsekedett el azzal, hogy közepes hatótávolságú drónjaikkal 20-300 kilométeres mélységben tudják támadni az orosz katonai eszközöket. Az elmúlt hetek ukrán csapásai nyomán a Donbászt a Krím félszigettel összekötő autóutakon az orosz erők százával veszítették el teherautóikat, az üzemanyag-szállító cégek lemondják a fuvarozást, s a Krímben az üzemanyaghiány miatt az élelmiszer-ellátás is akadozik.
Robert Brovdi: Ha az oroszok megpróbálnák elfoglalni Kijevet, a világtörténelem legnagyobb vérfürdője jönneMindennek jelentős szerepe lehet abban, hogy elemzők szerint Ukrajna lépéselőnybe került a hadszíntéren, s hogy Zelenszkij a múlt héten a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum idején nyílt levélben szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kétoldalú béketárgyalások folytatására, amit azonban a Kreml elutasított. Szergej Lavrov külügyminiszter leszögezte, a háború kimenetelét ebben a szakaszban nem a tárgyalások, hanem az orosz erők fogják eldönteni „a frontvonalon”.
Megfigyelők szerint üzenetét Zelenszkij valójában nem is közvetlenül Putyinnak címezte. Dmitro Jarovij, a Kijevi Gazdaságtudományi Iskola elemzője a Reutersnak azt mondta, a Szentpétervár ellen végrehajtott ukrán dróntámadások és a levél együtt a konferencia narratívájának eltérítésére szolgált. A célja az volt, hogy tudassa az orosz társadalommal és a nyugati kormányokkal – különösen Donald Trump amerikai elnökkel –, hogy a közelmúltbeli ukrán területszerzések és az Oroszország elleni fájdalmas, nagy hatótávolságú csapások sokkal erősebb pozícióba helyezték Kijevet a tárgyalásokon.
