Bár az eltúlzott megállapításokkal illik csínján bánni, tény, hogy a magyarországi lakosság 11-12 százalékát érintő, lényegében megoldatlan devizahiteles ügyhöz fogható rendezetlen probléma jelenleg nincs hazánkban. A megoldás késlekedése is rekord mértékű, hiszen az első szerződéseket közel negyedszázada kötötték meg.
Az egyértelműség kedvéért: ez a jelzáloghiteleknél és a gépjármű-lízingeknél fél-fél millió, a személyi hiteleknél pedig 200 ezer kölcsön valójában nem devizahitel, hanem devizaalapú, mert az adósok kizárólag forintban vették fel, és úgyis fizették vissza, nagyrészt a svájci frankhoz kötötten. Tömeges fizetésképtelenségükre 2008-2009-es gazdasági világválság árfolyamcunamija hatott kijózanitólag. S kár lenne elhallgatni, hogy azért a reményt vesztett károsultakat is vezette némi spekulációs hajlam, hiszen túlzott optimizmusukban a forint megerősítésére számítottak, ami nem jött be.
Fellélegeztek a magyarországi devizakárosultak - köztük azok, akik ingatalanjukat elvesztették, és/vagy végrehajtást indítottak ellenük -, amikor 2025-ben az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy szerződéseik a tisztességtelen feltételek miatt nem évülhetnek el addig, amíg az adós nem szerez tudomást a jogairól. Az új Országgyűlés a napokban el is fogadott egy törvényt, amely az előzetes várakozásokkal szemben még nem rendezi a devizahiteles szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményeit, csupán megakadályozza a további felesleges ’kártételt’ azzal, hogy a folyamatban lévő pereket felfüggeszti és megtiltja, leállítja a végrehajtásokat. A parlament egyhangúan fogadta el a törvényt, és Sulyok Tamás köztársasági elnök sem késlekedett ennek aláírásával. A hiteladósok kálváriájának végső szakasza azonban még nem kezdődött el.