A CDU/CSU abban bízott, hogy ha látványosan csökken a Németországba érkező menedékkérők száma, javulni fog a kormány megítélése, a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) pedig elveszíti egyik legfontosabb mozgósító témáját. A számok bizonyos szempontból a konzervatívok várakozásait igazolták, mert a menedékkérők száma látványosan csökkent, a politikai következmény azonban elmaradt. A bevándorlási adatok hosszú évek óta nem voltak ilyen alacsonyak, az AfD viszont a felmérésekben erősebb, mint valaha, a közvélemény-kutatások nagy részében már az uniópártok előtt áll, sőt, a napokban egy felmérés már 29 százalékon látta. A kereszténydemokraták ezért most azzal szembesülnek, hogy a migrációs szigor önmagában nem fékezi meg a jobboldali radikálisokat.
Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke nemrég elismerte, hogy az AfD visszaszorítása nehezebb feladatnak bizonyult, mint gondolta. A CDU/CSU számára különösen kellemetlen, hogy a párt évek óta azt ígérte: a bevándorlás korlátozása helyreállítja az állampolgárok bizalmát. Alexander Throm, a CDU Bundestag-frakciójának belpolitikai szóvivője szerint a választók érzékelik, hogy változás történt, és sok helyen kifejezetten elismerik a szigorúbb migrációs politikát. Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy az AfD már régen nem kizárólag a bevándorlásból él. A párt a jólét elvesztésétől, a gazdasági lecsúszástól és a jövő hiányától való félelmekre épít.
A menedékkérelmek száma valóban visszaesett. Január és május között mintegy ötvenezer kérelmet nyújtottak be Németországban, májusban alig több mint ötezret. Ez harminc százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Ha hosszabb időszakot nézünk, még látványosabb a fordulat: 2013 óta nem érkezett ilyen kevés menedékkérelem májusban. A 2016-os csúcson még 745 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Németországban, 2023-ban pedig ismét 351 ezret regisztráltak. A mostani visszaesésben szerepet játszott a szíriai háború lezárulása, Bassár el-Aszad rezsimjének bukása, valamint az is, hogy az előző és a jelenlegi berlini kormány is szigorította a szabályokat. Határellenőrzések, gyorsabb kitoloncolási lehetőségek, alacsonyabb juttatások és a határon történő visszafordítások egyaránt részei lettek a német politikának.
Már rebesgetik, hogy Friedrich Merznek buknia kell, csak az utódját nehéz rávenni, hogy vállaljaFriedrich Merz kancellár ezért nemrég úgy fogalmazott, hogy a probléma nagy részét sikerült megoldani. A politikai valóság azonban óvatosságra inti a CDU-t. A településeken valóban érezhető a nyomás enyhülése, egyes befogadóhelyek már nem telnek meg, a közvéleményben pedig a migráció helyét átvette a rossz gazdasági helyzet miatti aggodalom. Éppen ez mutatja, hogy az AfD támogatottsága időközben levált az eredeti témájáról. Aki korábban a magas menekültszám miatt kezdett bízni a pártban, nem feltétlenül tér vissza a hagyományos politikai erőkhöz csak azért, mert kevesebben érkeznek.
A szociáldemokraták a kormány rossz népszerűségi adatai ellenére higgadtabban beszélnek erről az összefüggésről. Az SPD-ben sokan régóta azt mondják: ha a demokratikus pártok átveszik az AfD retorikáját és üzeneteit, azzal inkább az eredetit erősítik. A párton belül ugyanakkor éles vita zajlik arról, hogyan lehet beszélni a migráció következményeiről és a közbiztonságról. A nagyvárosi baloldali szárny tart attól, hogy a téma napirenden tartása jobbra tolja a vitát. A vidéki körzetekben mandátumot szerző pragmatikus képviselők viszont azt mondják: a közterek, a biztonság, az iskolák és az önkormányzatok gondjait nem lehet elhallgatni, mert ezzel a választók csak még inkább az AfD felé sodródnak.
Ez magyarázza, hogy Alexander Dobrindt belügyminiszter (CSU) szigorúbb migrációs politikája
a vártnál kevesebb ellenállásba ütközik az SPD részéről.
A szociáldemokrata politikusok egy része inkább azt szeretné, ha a párt kilépne a védekező szerepből, és saját nyelvet találna a biztonság, az integráció és a társadalmi rend kérdéseire. Mások továbbra is az AfD betiltásának lehetőségét tartják napirenden, de ez sem ad választ arra, miért tud a párt ennyi választót megszólítani.
A CDU még nem adta fel a reményt, hogy a migrációs szigor idővel politikai eredményt hoz. A közös európai menekültügyi rendszer reformjától, a GEAS-tól Németország főként azt várja, hogy csökkenjen a másodlagos migráció, vagyis kevesebben jussanak el Németországba más uniós tagállamokon keresztül. A német kormány abban bízik, hogy az egységesebb ellátási szabályok, a hosszabb átadási határidők és a szigorúbb dublini eljárások mérséklik a német rendszer vonzerejét. A politikai tanulság azonban már most világos: az AfD felemelkedése nem kezelhető egyetlen mutatóval. A bevándorlási számok visszaesése fontos kormányzati siker lehet, de nem oldja meg a gazdasági félelmeket, a bizalomvesztést és azt az érzést, hogy sok választó szerint a hagyományos pártok nem értik a mindennapi gondjaikat.
Pénteken lép életbe az EU migrációs paktuma, Magyarország nehéz helyzetbe fog kerülni