Miután tavaly minden indoklás nélkül Donald Trump már a nyitónapon elviharzott a kanadai G7 csúcsról, az idei szervező Franciaország minden tekintetben vörös szőnyeget terített az amerikai elnök lába elé. Amint arról lapunk is beszámolt, a csúcstalálkozó kezdetét azért tolták egy nappal későbbre, hétfőre, mert Trump vasárnap még ketrecharccal ünnepelte 80. születésnapját a Fehér Házban. Így a legfejlettebb nyugati gazdaságit egybefogó szervezet, a G7 államfői hétfő estétől kezdték meg a franciaországi Evianban három napos csúcstalálkozójukat. A napirendből kikerült minden olyan Trumpot irritáló téma, mint például a környezetvédelem, középpontba az immár vége felé közeledő iráni háború, illetve Oroszország ukrajnai agressziója került.
Hétfő este díszvacsorával kezdődött a csúcs. Az Élysée-palota jelezte, hogy Donald Trump kiemelt bánásmódban részesül, kezdve azzal a kiváltsággal, hogy ő lesz az egyetlen vezető, akit a nyitó díszvacsora előtt Emmanuel Macron elnök személyesen fogad a vörös szőnyegen. Csakhogy, amikor begördült a „fenevad” (az amerikai elnököt szállító páncélozott autó) a Royal Hotel elé, a vörös szőnyegen nem Macron, hanem az Élysée-palota protokoll főnöke állt és nyújtott kezet. A francia sajtóbeszámolók szerint Macron Lula brazil elnökkel folytatott tárgyalásokat, nem ért oda időben, ami vagy protokoll baki volt, vagy szándékos politikai üzenet. Mindenesetre Trump ezúttal nem sértődött meg, nem mutatott ki semmiféle bosszúságot, a helyszínen lévő újságíróknak csak annyit mondott: „Everything is very nice. Thank you.” „Minden szuper. Köszönöm.”
Volodimir Zelenszkij és Donald Trump is elégedett a G7-csúcstalálkozó tárgyalásaivalA vihar és sértődésmentesség nem volt borítékolható, hiszen Franciaországba érkezése előtt alig néhány órával Trump ismét azzal fenyegetőzött, hogy vámot vet ki a francia borokra, ha Párizs nem szünteti meg a technológiai vállalatok – köztük olyan amerikai óriások, mint a Facebook, az Amazon, az Apple és a Google anyavállalata, az Alphabet – területén realizált bevételeire kivetett 3%-os adót.
A két elnök még a díszvacsora előtti kétoldalú megbeszélése nem maradt el. Előtte nyilatkoztak a sajtónak. A beszámolók szerint a beszélgetés barátságos volt, de nem meleg. Macron megköszönte Trumpnak, hogy eljött, az Iránnal kötött megállapodást „alapvetőnek” nevezte, Trump „különleges barátjaként” de nem mutatott túl nagy lelkesedést a Hormuzi-szoros biztonságának garantálására és aknamentesítésére felajánlott francia–brit misszió javaslata iránt. „Nincs szükségem túl sok segítségre”, mondta Trump, a szoros „pénteken teljesen nyitva lesz”.
A keddi első munkanapon is voltak programmódosítások. Trump nem ült le kétoldalú egyeztetésre Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, csupán az általános tanácskozás keretében találkoztak. Ennek ellenére úgy tűnik, a Fehér Ház ura kezdi visszanyerni érdeklődését az ukrajnai háború iránt, és az iráni háború várható befejezése után újra napirendre kerülhet az ukrán-orosz békekötés kérdése is. E tekintetben siker koronázta a G7-ek igyekezetét, akik fő célul tűzték ki az Ukrajnára irányuló figyelem felkeltését.
Ukrajna ügyében Trump ezúttal biztatóbb hangot ütött meg, azt mondta, „úgy véli, tehet valamit” e téren is. Leszögezte: Oroszországnak megállapodást kellene kötnie Ukrajnával.
Jelentős előremozdulásnak tűnik az a bejelentés, hogy a G7-országok „megállapodtak abban, hogy fokozzák a nyomást” Moszkvára azáltal, hogy „szankciókat” vezetnek be az orosz kőolajra és a földgázra. (Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása következtében fellépő olajválság miatt Washington elállt az orosz olajat sújtó szankcióktól.) Az AFP-nek egy francia diplomáciai forrás azt mondta, a G7-ek fegyverszállításokat is ígértek Ukrajnának.
Múló dicsőség
Van-e még egyáltalán értelme a G7 csúcstalálkozóknak?, tette fel a kérdést a Radio France International elemzése. A legnagyobb gazdaságokat - Németországot, Francaiországot, Kanadát, az Egyesült Államokat, Olaszországot, Japánt és az Egyesült Királyságot - összefogó, 1975-ben létrehozott elit klub befolyása az utóbbi időben folyamatosan csökken. Ma már a világ GDP-jének csupán 30%-át képviseli, holott még 1992-ben is 68%-kal büszkélkedhetett. A nyilvánvaló hanyatlás ellenére egyetlen feltörekvő országot sem – mint például Brazíliát, Indiát vagy Dél-Afrikát , illetve a már korábban berobbant Kínát – vettek fel a csoportba. Ezek az országok válaszként versenytárs fórumokat hoztak létre: az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködést, amely mintegy húsz államot tömörít, illetve a BRICS-t, amely a főbb feltörekvő gazdaságokból áll. Indiát, Kenyát, Brazíliát, Dél-Koreát és néhány Öbölmenti olajmonarchiát azonban meghívták megfigyelőként.
Az eviani G7 csúcstalálkozó egyik kiemelt célja, hogy a nagy globális egyensúlyhiányokkal foglalkozzon, és nem véletlenül. A Kínával szembeni kereskedelmi hiányok ugyanis folyamatosan emelkednek, az amerikai folyó fizetési mérleg hiánya pedig tovább mélyül. Európa, amely nem fektet be eleget. Ilyen körülmények között a G7 egységének és súlyának fenntartása mindennapi küzdelem, fennmaradása pedig kérdésessé vált.
