A magyarok tudnak legkevesebbet vásárolni a jövedelmükből, az Eurostat szerdán publikálta adatai szerint a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai az uniós átlag 73 százalékára rúgnak. Ezzel az adattal Magyarország az utolsó helyre került Lettországgal együtt. Magyarország relatív helyzete 2024-es adatokhoz képest kis mértékben romlott: az akkori számok szerint is a magyar háztartások fogyasztási kiadásai az uniós átlag 73 százalékára rúgtak, akkor Bulgáriával voltunk egy szinten, és Lettország volt a sereghajtó 72 százalékkal. A legutóbbi adathoz képest mind Lettország, mind Bulgária tudott javítani, emiatt a magyar mutató az utolsó előtti helyről az utolsóra csúszott vissza.
Az egy főre jutó fogyasztás az egyik kiemelt jóléti mutató, ráadásul az Eurostat által alkalmazott módszer az eltérő árszínvonalat is figyelembe veszi. Bár nem az egyetlen, és önmagában nem tökéletes mutató jólétre – vagy épp annak hiányára –, de rámutat arra, hogy az adott országban milyen fogyasztási viszonyok között élnek. Magyarország az elmúlt években rendre az utolsó helyek egyikén szerepel, a lecsúszás gyakorlatilag folyamatos. Miközben a régió más országai kisebb- nagyobb lépésekkel folyamatosan tudták a lemaradásukat csökkenteni, ez a magyar gazdaság számára nem sikerült.
Eurostat: Folytatódott a magyarok elszegényedése, az utolsó helyre csúszva a legkevesebbet költhették el tavaly az EU-banAz Eurostat mostani adatközlése szerint a 27 tagországban az egy főre jutó tényleges fogyasztás az uniós átlag 73–145 százaléka között mozgott 2025-ben. A lista végén a már említett Lettország és hazánk áll, majd Észtország következik 74 százalékkal, illetve Bulgária, ahol az egy főre jutó fogyasztás tavaly már elérte az uniós átlag 77 százalékát. Ezzel a 2024-es lista utolsó helyéről induló ország Szlovákiával került egy szintre. A V4-es országok közül Csehországban a fogyasztás az EU-átlag 83 százalékát érte el tavaly, míg a lengyeleknél ez az érték 88 százalék volt, ezzel az adattal a lengyelek megelőzték a szlovéneket is (86 százalék). Az elmúlt években a régió másik országa, Románia tudta látványosan növelni az egy főre jutó fogyasztást, ez tavaly már 86 százalék volt, holott tíz évvel ezelőtt az ország még az EU legszegényebb államának számított. Az osztrák fogyasztás tavaly az EU-átlag 113 százalékára rúgott szemben a magyar 73 százalékkal, vagyis a magyarok 40 százalékponttal kevesebbet tudtak tavaly fogyasztani, mint azok az osztrákok, akiknek az utolérését gazdaságpolitikai célként tűzte ki Orbán Viktor a 2010-es évek végén, ám jól láthatóan ebből semmi nem sikerült.
Az Eurostat adatai szerint az uniós fogyasztási és jóléti lista élén Luxemburg (145 százalék), Németország (120 százalék) és Hollandia áll az uniós átlag 119 százalékával, ezt követi az utolérni kívánt Ausztria és Belgium 113-113 százalékkal.

