- Eurostat: Folytatódott a magyarok elszegényedése, az utolsó helyre csúszva a legkevesebbet költhették el tavaly az EU-ban

A magyar lakosság fogyasztása – vásárlóerőparitáson számolva, tehát az eltérő árszínvonallal is korrigálva – az uniós átlag 70 százalékán volt 2023-ben. Az Eurostat most nyilvánosságra hozott adatai szerint ez az utolsó helyre elegendő, megosztva a bolgárokkal.

Ez mutató az egyik legfontosabb jelzőszám, amelyet a háztartások anyagi jólétének mérésére használnak a statisztikusok, ezért nem túlzás kijelenteni, hogy tavaly a magyarok (és bolgárok) voltak az Unióban a legszegényebbek, mivel ők költhettek a legkevesebbet.

Az előző évben, vagyis 2022-ben még 71 százalékon állt a magyar átlag, szemben a bolgárok 69 százalékával. Vagyis 2022-höz képest nem sok minden változott:

2011-ben az Eurostat adatai szerint a magyar fogyasztás még az uniós átlag 64 százalékára rúgott, ez az akkor még 28 tagú EU hatodik legrosszabb adata volt. 2011-ben még a bolgár, a román, a lett, a horvát és az észtországi adat is gyengébb volt a magyarnál, azóta ezek az országok e jóléti mutatóban lehajrázták Magyarországot, Bulgária pedig utolérte. Nemcsak arról van szó, hogy a többi ország sokkal jobban teljesít, hanem, hogy a magyar felzárkóztatási modell nem működik: 2011-ben a magyar fogyasztás az uniós átlag 64 százalékán volt, tavaly pedig 70 százalékon, vagyis 12 év alatt mindössze hat százalékponttal nőtt a mutató.

Az idén talán javíthat Magyarország, ugyanis míg 2023-ban a lakossági fogyasztás egy százalékkal emelkedett, miközben a tényleges fogyasztási kiadások 0,2 százalékkal mérséklődtek, addig az idei első háromnegyed évben a KSH már 4,2 százalékos lakossági fogyasztásnövekedést mért, miközben a fogyasztási kiadások 4,5 százalékkal nőttek. Ugyanakkor közel sem biztos, hogy ezzel megindul a magyar felzárkózás, hisz a többi ország is növekszik közben.

Az Eurostat adatai szerint erősen szórnak az uniós tagállamok közötti fogyasztási adatok, ugyanis a tagállami mutatók 70 és 136 százalék közé esnek, vagyis nagyon eltérő az uniós országok fejlettsége. Tavaly kilenc országban regisztráltak uniós átlag feletti egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást (AIC).

• Luxemburgot Hollandia és Németország követte, mindkettő 119 százalékkal került a dobogóra. 

• A magyar polgárok és kormányok által utolérni kívánt Ausztriában 114 százalék volt a fogyasztás az uniós átlaghoz képest.

Az egykori versenytárs Csehországban 81, Lengyelországban 83, sőt Romániában is 86 százalék állt az egy főre jutó fogyasztás, szemben a magyar 70 százalékkal. A jó román adatban egyszerre játszhatott szerepet a jövedelmek gyors növekedése, illetve a nyomott árszínvonal, mint köztudott, Romániában jóval alacsonyabb volt az inflációs hullám, amely 2022-2023-ban a magyar fogyasztási kiadásokat alaposan megtépázta.

Az egy főre jutó fogyasztási kiadások az elmúlt három évben jelentősen megváltoztak az uniós országokban az Eurostat jelentése szerint: 2021 és 2023 között az AIC-szintek 15 uniós országban nőttek, leginkább Írországban (2023-ban az EU-átlag 99 százaléka a 2021-es 91 százalékhoz képest), Cipruson (100-ra 94 százalékról) és Máltán (90 százalékra 85 százalékról). Ezzel szemben az AIC-szintek 11 EU-országban csökkentek. A legnagyobb volt a visszaesés Dániában (2023-ban 108, 2021-ben 122 százalék), Svédországban (106 százalékra, 112 százalékról), Litvániában (88 vs. 93 százalék) és Csehországban regisztrálták, ahol három év alatt a mutató 86 százalékról 81 százalékra csökkent – írta az Eurostat.