Társadalom;Magyarország;szorongás;gyermekek;pszichológia;kimerültség;

Sokat segíthet a gyerekeken a beszélgetés a közös étkezések alkalmával

Amikor a gyermek lelke jelez – Egyre több diákot érint a szorongás, a kimerültség és más lelki nehézségek

A megfelelő támogatás sok esetben megelőzheti a súlyosabb problémák kialakulását.

Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) iskolás gyerekek körében végzett egészségügyi felmérése (HBSC) szerint gyakoriak a pszichés panaszok az iskoláskorú gyerekek körében. Vannak azonban olyan jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a háttérben mélyebb lelki nehézségek húzódnak meg. Érdemes figyelni arra, ha a gyermek hosszabb időn keresztül levertnek tűnik, elveszíti érdeklődését korábbi kedvenc tevékenységei iránt, gyakran hibáztatja önmagát, vagy látványosan visszahúzódik a családtól és a barátoktól. Ugyancsak figyelmeztető jel lehet a fokozott ingerlékenység, a motiváció hiánya, illetve az alvási szokások jelentős megváltozása.

A nemzetközi HBSC-kutatásban 5., 7., 9. és 11. osztályosokat vizsgáltak, eszerint a pszichés eredetű testi panaszok rendkívül gyakoriak az iskolás korosztályban. 

A fáradékonyság, a fejfájás, az alvási nehézségek vagy az idegesség sok gyermek mindennapjainak részévé vált. A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy a tartós kimerültség ma már a fiatalok jelentős részét érinti. „A teljesítménykényszer már egészen fiatal korban megjelenik, miközben a digitális világ folyamatos jelenléte sem kedvez a lelki egyensúlynak. Sok gyermek napjai szinte percre pontosan be vannak osztva iskola, különórák, sportfoglalkozások és egyéb programok között. Bár ezek önmagukban hasznosak lehetnek, a túl kevés szabadidő hosszú távon növelheti a stresszt és a kimerültség érzését” – nyilatkozta a Népszavának Domonkos Sándor gyermekpszichológus.

A közösségi média különösen erős hatást gyakorolhat az önértékelésre. Domonkos Sándor arról is beszélt, a kortárs kapcsolatok minősége szintén meghatározó a lelki egészség szempontjából. „Az iskolai kiközösítés, a bántalmazás vagy a közösségből való kiszorulás sokszor olyan érzelmi terhet jelenthet, amely kívülről nehezen észrevehető, mégis jelentősen ronthatja a gyermek önbizalmát és közérzetét.”

Emellett a fiatalok nap mint nap olyan tartalmakkal találkoznak, amelyek gyakran egy idealizált, tökéletesnek tűnő világot mutatnak. Ennek következtében sokan úgy érzik, hogy nem elég sikeresek, szépek vagy népszerűek. A közösségi oldalakon töltött idő és a szorongásos tünetek gyakorisága között egyértelmű kapcsolat mutatható ki, különösen a lányok körében. A túlzott képernyőhasználat az alvás minőségét is ronthatja.

A legtöbbet természetesen a szülők tehetik gyermekük lelki egészségéért. A legfontosabb talán az, hogy a családban természetes legyen az érzésekről való beszélgetés. 

Ha egy gyermek megtapasztalja, hogy félelmeiről, szomorúságáról vagy kudarcairól ítélkezés nélkül beszélhet, nagyobb eséllyel kér segítséget később is. Szintén fontos, hogy a gyerekek megtanulják: a hibázás az élet természetes része. A túlzott elvárások helyett a fejlődésre és az erőfeszítésre érdemes helyezni a hangsúlyt. A lelki egyensúly megőrzésében a mozgásnak is kiemelt szerepe van. A sport nemcsak a fizikai egészséget támogatja, hanem hatékony stressz­ol­dó eszköz is lehet.

„A mentális egészség védelmében fontos szerepe van annak is, hogy a gyermek megtanuljon kudarcot kezelni. Azok a fiatalok, akik azt tapasztalják, hogy egy rossz jegy, egy vereség vagy egy sikertelen próbálkozás nem a világ vége, általában könnyebben birkóznak meg a későbbi élet kihívásaival is” – magyarázta a pszichológus.

A természetben töltött idő, a közös családi programok, a kreatív tevékenységek vagy akár egy egyszerű beszélgetés is sokat segíthet abban, hogy a gyermek biztonságban érezze magát. „Apróságnak tűnhet, de a családi étkezéseknek nemcsak táplálkozási, hanem lelki jelentőségük is van. Azokban a családokban, ahol rendszeresen együtt ülnek asztalhoz, a gyerekek nagyobb eséllyel osztják meg problémáikat, és erősebb érzelmi biztonságot élhetnek meg.” Nem szabad megvárni, amíg a problémák súlyossá válnak. Ha a szülő tartós változást tapasztal gyermeke viselkedésében, hangulatában vagy teljesítményében, érdemes szakemberhez fordulni.

Domonkos László szerint a gyermekek sokszor testi tünetekkel jelzik a lelki problémáikat. 

A visszatérő hasfájás, fejfájás, étvágytalanság vagy gyakori rosszullét mögött akár feldolgozatlan stressz vagy szorongás állhat. A korán érkező segítség nemcsak a nehézségek enyhítésében játszhat szerepet, hanem abban is, hogy a gyermek megtanulja: a lelki egészségről éppúgy gondoskodni kell, mint a fizikai jóllétről.

Az alvás és a beszélgetés jó hatásaA gyermekpszichológusok szerint a rendszeres, napi akár 15-20 percnyi zavartalan beszélgetés is jelentősen erősítheti a szülő és a gyermek közötti bizalmi kapcsolatot. Az iskolás korú gyermekeknek életkortól függően napi 9-11 óra pihentető alvásra lenne szükségük az egészséges fejlődéshez.

A Kéktúra egyes szakaszain is lehet azbeszt.