graffiti;

Karcolós tűnődés

A karcolást nem lehet abbahagyni. Skóciában sem. De ez sem mindig jókedvű, felszabadult. 

Talán nem is mindig arról szól, amit ábrázol. Karcolgathatunk tűnődés közben is.

És hogy miről tűnődünk? Ha mondjuk Skóciába vetődtünk? Esetleg a hazatérésről. Hogy azért mégis… Ha már változások történtek… Nem volna-e jobb… Csak hát hányszor lehet elölről kezdeni? És mi van, ha mások nem akarnak? Például a gyerekek. Meg az se biztos, hogy mi magunk tényleg akarjuk. Talán az egész csak egy kötelezően előírt ábránd. A karcok meg csak születnek, egyik a másik után.

Álommelóm ennél a lapnál, amit sosem feltételeztem (sem jöttét, sem távoztát...), talán kis papírhajón úszik tova, a parton integetek neki, nem vagyok jó passzban. De miért is vagyok meglepődve?