szél;nyár;versek;

Acsai Roland versei

Mennyi izzó nyár volt; A szélről

Mennyi izzó nyár volt

Őszi fények nyáron,
   szőlőlevelek.
Percre-perc az égből,
   mint eső csepeg.

Úsznak fent a felhők,
   túl hideg a tó,
fecske száll fölöttem,
   hangja hallható.

Mennyi izzó nyár volt,
   mennyi strandidény!
Most a szél borzongat,
   hullik őszi fény.

A szélről

Hová tűntek a strandidények,
   hová tűntek a strandolók?
Az utcán szél jár, mint a részeg,
   elfújja messze, ami volt.

Csapdossa kint a rossz spalettát:
   ritmustalan az éjszaka.
Fürdőruhát száradni nem látsz,
   ijeszt a kert minden zaja.

Elbújt a nyár a régi házba,
   irigyen őrzi melegét.
A háznak ablakát bezárta:
   így óvja most régi hevét.

Hová tűntek a strandidények?
   A hullámok közt strandolók?
A gyermek-kacagás, az ének?
   Szél fújta el mindazt, mi volt.