Szeptember végén a kormány kivezeti a jelenleg is élő kamatstopot a jelzáloghiteleknél. Az intézkedést az Orbán-kormány a 2022-es választások előtt vezette be, aztán az infláció felrobbanásával, 2022 novemberétől gyakorlatilag majd minden lakossági hitelszerződésre kiterjesztette. Ugyanis időközben – jelentős részben a kormány elhibázott gazdaságpolitikája és a Matolcsy-féle jegybank ordas hibái miatt – a kamatok az egekbe szöktek, az alapkamat 18 százalék volt, ezért a kamatstop 2022. novemberi bevezetése indokoltnak mondható. Mára a tartozások jelentős része kipörgött, az adósoknak több száz milliárdos nyereséget hozott az intézkedés, amit a bankok fizettettek meg más ágon az ügyfeleikkel. Vagyis a költségeket szétporlasztotta a bankrendszer.
A kamatstop évekig tartó fenntartása piactorzító, versenyellenes, így a teljes gazdaságot tekintve több kárt okozott, mint előnyt.
Ezt ismerte fel a Magyar-kormány, és látva a csökkenő kamatokat, a kivezetés mellett döntött. Ugyanakkor az MNB szerint még mindig van mintegy 218 ezer hitelszerződés, amit az intézkedés véd, ebből 19 ezer család úgynevezett sérülékeny fogyasztó. Az ő esetükben az átlagosan pár ezer, de akár havi 20 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedés kifizetése gondot okozna, ezért szeptember után számukra továbbra is védelmet kell nyújtani. A többieknek marad az előtörlesztés vagy a futamidő hosszabbítása.
A kormány nemcsak a kamatstop, de nagyon helyesen a benzinársapka kivezetéséről is döntött. Ma már lehet benzint tankolni 30 forinttal az ársapka alatt. Nem maradnak mindig ilyen alacsonyak a benzinárak, lesz piaci alapon 650 forint a benzin, de akkor sem szabad az ársapka eszközéhez nyúlni, mert feleslegesen növeli a fogyasztást, és drága mulatság. A védendő fogyasztókra kellene figyelni, és ezzel a megkötéssel lehetne gondolkodni a rezsicsökkentés csökkentésén is. Mert miért is védjük a társadalom felső 50 százalékát a piaci energiaáraktól, miközben a rájuk költött százmilliárdokra másutt nagyobb szükség lenne?