Ha hinni lehet a számoknak, amiben ezúttal aligha kételkedhetünk, az MNB a negyedévente közzétett márciusi Inflációs jelentése óta szinte megfelezte a pénzromlásra vonatkozó prognózisát. Erre az évre mindössze 1,8 százalékot várnak, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Sőt az a veszély sem fenyeget, hogy az üzemanyagok hatósági árának a megszüntetése után változik a helyzet. Azóta a forint is 10 százalékkal erősödött az euróhoz képest, bár némi megtorpanás jelenleg érzékelhető. Az áprilisi választások óta a magyar gazdaság nemzetközi megítélésében is tartósnak látszó „rendszerváltás” zajlik le. Így nem volt kétséges, hogy a jegybank folytatja kamatvágási sorozatát, s meg sem álltak a 6 százalékig. Varga Mihály elnök biztosra veszi, hogy a nyári hónapokban tovább csökken a ráta.
Kockázatosságunk mérsékléséhez hozzájárult az új kormány jövőképét reálisnak tekintő bizalom, az uniós pénzek felszabadításának kézzelfogható reménye, s ebből adódóan az is, hogy a támogatásokat és a hiteleket valóban észszerű beruházásokra fordítják, továbbá igen kedvező a visszhangja az euró bevezetése melletti kormányzati elkötelezettségnek is.
Bár Varga Mihály gondosan megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy számít-e arra, hogy a felállítandó új hivatal őt is elszámoltatja majd a pénzügyminiszteri működése során történtekről, az azonban tény, hogy a jegybank harmonikusan képes együttműködni Magyar Péter kormányával, s a gazdaságpolitikából is a saját feladataira, az ár- és pénzstabilitásra koncentrálnak, ami elődje, Matolcsy György 12 éves működése folyamán csak nyomokban volt fellelhető. Az MNB elnöke azt is természetesnek veszi, hogy az ebben az időszakban jelentős veszteségeket okozó jegybanki alapítványok működését feltáró vizsgálatokhoz minden támogatást megadjanak.