Kitoloncolás és bezárás: az Európai Bizottság már hasonló álláspontot képvisel a bevándorlás ügyében, mint a szélsőjobb

Múlt héten a szélsőjobb képviselői az Európai Parlamentben teli torokból kiabálták, hogy „send them back”, azaz küldjétek vissza őket, amikor elfogadták az új visszaküldési rendelet végleges verzióját. Az Európai Bizottság pedig láthatóan átvette a szélsőjobb kommunikációját és eszköztárát a migrációval kapcsolatban, a héten már a tálibok képviselőit is fogadták Brüsszelben, csak minél több migránst küldjenek el az EU-ból. A baj csak az, hogy a javaslatok messze nem adnak megoldást.

Az új szabályok egyszerűsítik, hogyan lehet kitoloncolni az EU területén jogellenesen tartózkodó migránsokat. Jelenleg körülbelül az ötöde hagyja el az EU-t azoknak, akikről kimondták, hogy jogellenesen tartózkodnak az EU területén. A hónap elején lépett életbe az EU jogszabálycsomagja, az úgynevezett migrációs paktum, ami nálunk is nagy hírverést kapott, ennek a kvázi kiegészítése a kitoloncolási rendelet. Magyarországon a fő téma a menedékkérők elosztásáról szóló szolidaritási mechanizmus lett, ami a Fidesz-kampány állításával ellentétben nem kötelez senkit migránsok betelepítésére. Kialakít viszont új kereteket a menedékkérelmek elbírálására. A visszaküldésről és kitoloncolásról szóló rendelet még tovább megy, a rendezetlen helyzetű embereket, köztük gyerekeket is be lehet majd zárni táborokba, akár több évre is. Ezt a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői is támogatták az Európai Parlamentben.

Az egyik fő probléma a migrációs paktummal, hogy a rendezetlen helyzetű személyek bezárására teszi a fő hangsúlyt, magyarázta a Népszavának Chiara Catelli, a dokumentumokkal nem rendelkező migránsokkal foglalkozó PICUM szervezet brüsszeli szakértője. Ezáltal az erőforrásokat arra használja, hogy ilyen táborokat építsenek, és egy olyan kettős rendszert hoz létre, mintha valaki vagy menekült lenne vagy ki kellene toloncolni. A valóságban sokkal fontosabb lenne, hogy a létező legális utak is működjenek, mert a menekültkérelem elutasítása után is léteznek egyéb jogcímek, amik alapján valaki lehet itt jogszerűen. Azzal, hogy az egészet rendészeti útra terelik csak jobban kizárják a személyeket a társadalomból. Ha nem mernek majd orvoshoz vagy a hivatalokhoz fordulni sem, mert félnek a bezárástól, az nem megoldás, mondta a szakértő.

Vadasi Vivien, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület jogi tanácsadója a Népszavának azt mondta, hogy a világon mindenhol vannak rendezetlen jogi helyzetű migránsok. Bár az előző kormány kommunikációja után az a kép élhet az emberekben, hogy az illegális migráns az, aki egy fogóval vágja át éppen a kerítést, de a valóságban sok olyan helyzet van, amikor valaki jogellenesen tartózkodik az országban. Vadasi Vivien hangsúlyozza, hogy egy ember sem lehet illegális. Jogellenes cselekményeket elkövethet, de maga az ember, az ő létezése nem lehet jogellenes, ezért problémás az elnevezés is. És ilyen helyzetek eddig is léteztek Magyarországon is: ha egy Ukrajnából érkező gyereknek még nem volt útlevele, amikor Magyarországra jött, az rendezetlenül érkezett. Ha egy külföldi munkavállalónak megszűnik a munkahelye, ami alapján a vízumot kapta. Ha valakinek lejár az útlevele, de az országa nem hajlandó meghosszabbítani azt, ezek a személyek mind ilyen kategóriába esnek. Ahogy az emberkereskedelem áldozataként is lehet, hogy olyan helyzetbe kerül valaki, ami alapján hivatalosan jogellenesen tartózkodik az országban.

Az elmúlt hetekben a Tisza-kormány is „migránstáborokról” beszélt, de a valóságban a magyar kép is sokkal összetettebb. Vadasi Vivien kiemelte, hogy Magyarországon eddig is voltak különböző típusú szálláshelyek. A migráns szó eredetileg egy értékmentes, tudományos szó, ami csak azt jelenti, hogy valaki a születési országát elhagyja, és másik országban él. A magyar és uniós jogban külön fogalmakat jelent a menekült és a menedékkérők. Az utóbbi időben a hírekben szerepelt az a terv, hogy a Fidesz-kormány milyen intézményt tervezett építeni Vitnyéden. Vadasi szerint vélhetően - bár hivatalosan nem kapott senki tájékoztatást -, egy befogadó állomásról szólt a terv, ahol azok tartózkodhatnak, akik beadták a menedékkérelmüket vagy rövid ideig azok, akik megkapták a menekült vagy oltalmazott státuszt. Ma Magyarországon a Menedék egyesület tudomása szerint nincs ilyen működő intézmény. Ezen kívül viszont léteznek más szállástípusok, köztük közösségi szállások, amely félig nyitottak, tehát kell engedély ahhoz, hogy kimenjenek az ott elhelyezettek. De léteznek zárt és őrzött szállások is, amiket a menekültügyi és az idegenrendészeti hatóság működtet.

A magyar helyzet viszont évek óta komoly probléma, miközben már a paktumot is át kellett volna ültetni. Magyarországon lényegében nem lehet menedékkérelmet benyújtani, ez uniós törvényekbe ütközik. Ezért az Európai Bizottság be is perelte az országot. Két éve az EU bírósága döntött is: egy kétszáz millió eurós bírságon felül minden egyes nap egymillió eurót kell fizetnünk addig, amíg nem hozzuk összhangba az uniós elvárásokkal a magyar rendszert. Magyar Péter a napokban ellentmondásosan nyilatkozott, mert bár beszélt arról, hogy nem hajtja végre a kormány a paktumot, utána azt is mondta, hogy tárgyalnak a Bizottsággal egy megoldásról, és most „tűzoltás folyik”.

Vadasi Vivien szerint a paktum szabályainak átültetésével egyszerre megoldódna a bírság kérdése is, mert azzal megfelelnénk az EU elvárásainak. Mivel az előző kormány szisztematikusan lebontotta a menekültügyi rendszert, most szükség lenne a szakembergárda felkészítésére és kiképzésére is. Vadasi szerint a korábbi hiszterizált kommunikáció helyett őszintén és tárgyilagosan kellene tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy mivel járnak az új szabályok. – Napi egymillió okunk van arra, hogy ezeket a szabályokat megvalósítsuk és bevezessünk egy működő és emberséges menekültügyi rendszert – tette hozzá Vadasi Vivien.

A visszaküldési rendeletet Magyar Péter üdvözölte, bár a fontosságát leértékelve arról beszélt, hogy Magyarországon nincsenek illegális migránsok. A kitoloncolásról szóló szabályok megváltoztatásával arra is lehetőséget kapnak az EU kormányai, hogy az EU-n kívülre küldjenek olyanokat, akik nem tartózkodhatnak itt. A hírek szerint Üzbegisztánnal és Ugandával is folynak tárgyalások zárt táborok létrehozására. Ehhez hasonló megoldással próbálkozott Olaszország egy albániai tábor építésével, ami az olasz és uniós jogba is ütközött, cserébe sok millió euróba került néhány férőhely fenntartása. A kritikusok hangsúlyozzák, hogy nem világos, ezen táborokban hogyan lehet ellenőrizni az alapvető jogok érvényesítését. A politikai nyomás miatt viszont már az Afganisztánt vezető tálibokkal is egyeztet az EU, akiket hivatalosan el sem ismerünk diplomáciai kapcsolatként. Chiara Catelli emlékeztet, hogy a jelenlegi szabályok is tiltják, hogy valakit olyan helyre küldjenek vissza, ahol az élete veszélyben van.